KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Foxy Brown

Nagy V. Gergő

Foxy Brown – amerikai, 1973. Rendezte: Jack Hill. Szereplők: Pam Grier, Antonio Fargas. Forgalmazó: Fantasy Film. 91 perc.

 

Néhány jelenet a Túl a babák völgyénben, megalázó szerepek egy-két börtönös vadulásban, valamint némi titkárnői tapasztalat a szemétfilmeket gyártó AIP-nél – körülbelül ennyi volt Pam Grier háta mögött, amikor 1973-ban leforgatta a Coffyt, majd tíz hónapra rá az eredetileg folytatásnak készült Foxy Brownt. Az exploitation királynőjének kitüntető címét megalapozó fekete mozik közül az utóbbi már száz százalékig Grier imázsára épül – a James Bond-filmeket idéző főcímtől kezdve a filmzenén keresztül a záró premier plánig minden a hetvenes évek legdögösebb női főhősének dicséretét zengi.

A szokványos bűnügyi történetben Foxy szerelmét, a beépített drogrendőrt sikertelen plasztikai műtéte után szitává lövik egykori alvilági barátai, minekután a párductestű Grier, impresszív bájait latba vetve, bosszúhadjáratba kezd. A blaxploitation-mozik protagonistáitól Grier hősnőjét morálja különbözteti meg – jóllehet célja a véres és brutális bosszú, mégis hittel vallja, hogy az elnyomott feketék érdekében cselekszik és szolgáltat igazságot. A Coffy még ambivalensnek láttatta az önbíráskodást, a Foxy Brown azonban kevésbé differenciált, és ezzel összefüggésben a karakterábrázolás terén is alulteljesít. Sokkal inkább a szegénymozik hagyományos erényeivel vonzza magához a nézőt – gördülékeny történetvezetése, elődjénél is tempósabb, izgalmas szüzséje mellett kivált az erőszakjelenetek frontján mutatkozik erősnek (Foxy egyik kínzójának kivájja a szemét, másikat elevenen felgyújtja, és nem átall kasztrálni sem), ugyanakkor könnyedén dúsítja történetét komikus elemekkel – a szadista tanyasi „fiúk” szcénája vagy a leszbikus bárban zajló, lenyűgöző bunyójelenet bővelkedik a rendező korai munkáit (Spider Baby; Big Doll House) is jellemző bizarr humorban.

Extrák: Előzetes; filmográfiák; ajánló.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9906