KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/október
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Az elrabolt emlékezet A Rákosi-korszak történelmi filmjei – 1. rész
• Soós Tamás Dénes: „Mikor jön el a hősök kora?” Beszélgetés a magyar zsánerfilmekről
• Darida Veronika: Könnyek nélkül A létezés eufóriája
• Klacsán Csaba: Ezt a nőt mindenkinek látnia kell Beszélgetés Szabó Rékával
• Baski Sándor: Túlélni nehezebb Akik maradtak
• Várkonyi Benedek: Meghitt történelem Beszélgetés Tóth Barnabással
GYILKOS-DOSSZIÉK
• Varró Attila: Végjátékok A Manson-dosszié
• Schreiber András: A gyilkosok köztünk vannak Serienmörder-filmek
• Árva Márton: Az angyal Csak egy tánc volt
BATMAN ÉS JOKER
• Varga Zoltán: Denevérinvázió pirkadatkor Batman: Az első év; Hosszú Halloween
• Huber Zoltán: Őrült világ Joker
KETTŐS ÉLETEK
• Barkóczi Janka: Különvélemény Florian Henckel von Donnersmarck
• Gelencsér Gábor: A törvény hite vagy a hit törvénye Isten kegyelméből
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: „Mestervágás első kardcsapásra” Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Murai András: Egy fiú a várból Nicky, a másik fiú
HATÁRSÁV
• Czirják Pál: Idegen képek Fortepan-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
FESZTIVÁL
• Müllner András: Menedék a szikla alatt Amantea
KÖNYV
• Varga Zoltán: Animátor kerestetik Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Magyar animációs alkotók I.
• Gelencsér Gábor: Az elmélet gyakorlata Sághy Miklós: Az irodalomra közelítő kamera
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Borlovagok Folyékony arany
• Kránicz Bence: FOMO YouTuberek vonzásában
STREAMLINE MOZI
• Margitházi Beja: Kultúrsokk American Factory
MOZI
• Baski Sándor: A rendszer
• Varró Attila: Ad Astra – Út a csillagokba
• Vincze Teréz: Van Goghok
• Andorka György: A fénykép
• Kovács Kata: Downton Abbey
• Fekete Tamás: Miles Davis: Birth of the Cool
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Huber Zoltán: A Wall Street pillangói
• Vajda Judit: A lelőhely
• Benke Attila: Támadás a Fehér Ház ellen 3. – A védangyal bukása
• Kovács Patrik: Az: Második fejezet
DVD
• Kránicz Bence: Eltörölt fiú
• Pápai Zsolt: Úriember revolverrel
• Varga Zoltán: Alice Csodaországban
• Kovács Patrik: Isten hozott Marwenben
• Benke Attila: Fekete maszk
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gandhi – Egy vezér születése

Tamás Amaryllis

 

Shyam Benegal alkotása talán a legőszintébb életrajzi mű, ami valaha született. Nem a megszokott Gandhi-képet tárja nézői elé, életének nem is az ismertebb korszakát. A 24 esztendős ügyvéd, Mohandas Karanchand Gandhi 45 éves koráig élt családjával Dél-Afrikában. Az itt ért sérelmek hatására indította erőszakmentes küzdelmét, a Satyagrahát. Nem is Indiában, mint hinnénk, hanem Afrikában érdemelte ki a Nagy Lélek (Mahatma) címet.

Aki Attenborough bölccsé vált Gandhijára számít, alaposan meglepődik. Az indiai új hullámos – az 1974-es A rügy című első játékfilmjével világhírnevet szerzett Shyam Benegal – árnyaltabb, s ezért vélhetőleg hitelesebb portrét rajzol Gandhiról, a „szent szörnyetegről”.

Sötét, bizarr családi tragédiák zajlanak a „háttérben”, miközben a vezér százezreknek, millióknak – szenvedélyes hittel – hirdeti: nem az egymásban való fogságból, hanem az egymásban való felszabadulásból kell kiindulni, ha békét akarunk itt, a Földön.

Gandhinak az élet: feladat. Mindeközben ifjú felesége, apró gyerekei csillapíthatatlan életéhségét ellentmondást nem tűrő, abszolút „apa-terrorral” töri le. A rigorózus morálparancsnak való engedelmesség szemrehányást, dühkitöréseket, viszályt, mély fájdalmat von maga után. A Gandhival együtt élők nem boldogok. A kizárólagos férji, apai szabályozást nehezen viselik, ösztönösen tiltakoznak.

Minden hagyományban metafizikai axióma – és nem tautológia – a mondás: a létezés minden létezőben azonos … A „te: én vagyok” azonban a Gandhi-mikrokozmoszban azt (is) jelenti: a társnak, a feleségnek, a gyermeknek kötelező akár börtönben senyvedni is, a Gandhi-életműért: az erőszakmentességben való hitéért. A terrorisztikus apadiktatúra – az afrikai évek alatt – majdnem az asszony s az utódok életébe kerül… A nagyformátumú Gandhi megvalósítja az élet beteljesüléséről szóló igazi alkímiát, amelynek követelése a kettőből: egy. Ex duobus unus…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3517