KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/december
MAGYAR MŰHELY
• Pentelényi László: Az arcok iskolája Fehér György arcképe
• Murai András: Hol marad a Világforradalom? Filmek a Tanácsköztársaságról
• Kovács Bálint: Vérvörös veréb Drakulics elvtárs
• Kránicz Bence: Vérpettyek az elvtársnő arcán Beszélgetés Bodzsár Márkkal
• Vajda Judit: Szólamhatár Szép csendben
• Kolozsi László: Magas Déva lánya Déva
PÁRHUZAMOS MONTÁZS
• Kormos Balázs: „Nekem már nincs ötletem…” A kis Valentinó és a Dealer
HOLLYWOOD ÉS GOTHAM
• Hirsch Tibor: Megbántottak dühe A tömegek lázadása
KOREA 100
• Kránicz Bence: A szegények lázadása Beszélgetés Bong Joon-hóval
• Vincze Teréz: Lehetetlen forradalom Élősködők
• Teszár Dávid: Bong Joon-ho és társai Koreai Filmfesztivál
TRAUMA ÉS RÉMÁLOM
• Kovács Patrik: Mesék az Overlook Hotelből A Ragyogás és az Álom doktor
• Szabó G. Ádám: Az elnyomás gyermekei Narciso Ibáñez Serrador (1935–2019)
• Nemes Z. Márió: Spirál-láz Junji Ito: Uzumaki
• Baski Sándor: Privát poklok Sitges
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Fájdalmak és dicsőségek Toronto
• Pauló-Varga Ákos: A prérifarkas, a taxis és a propaganda Primanima
• Fekete Tamás: A mentőcsónakok szüksége Titanic 2019
FILM + ZENE
• Ardai Zoltán: Fontana, mono Miles Davis
• Kovács Gellért: Két fekete királynő Ella Fitzgerald //Aretha Franklin
STREAMLINE MOZI
• Benke Attila: Adócsaló nagymenők Pénzmosó
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Kamaszok a teljes idegösszeomlás szélén Eufória
KRITIKA
• Huber Zoltán: Volt egyszer egy bosszúálló Az ír
• Nevelős Zoltán: Magánkopók lábnyomai Árva Brooklyn
MOZI
• Baski Sándor: Tejháború
• Alföldi Nóra: Tel Avivban minden megtörténhet
• Sándor Anna: Családi karácsony
• Vajda Judit: Időtlen szerelem
• Pethő Réka: Egy esős nap New Yorkban
• Kránicz Bence: Midway
• Kovács Kata: Léghajósok
• Tüske Zsuzsanna: Múlt karácsony
• Andorka György: Terminator: Sötét végzet
• Lovas Anna: Shaun, a bárány és a farmonkívüli
• Fekete Tamás: Zombieland: A második lövés
• Varga Zoltán: Addams Family – A galád család
• Roboz Gábor: Halálod appja
• Kovács Marcell: Lidérces mesék éjszakája
DVD
• Benke Attila: Toy Story 1–4. gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Veszett a világ
• Kovács Patrik: Préda
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A tenger dala

Kránicz Bence

Song of the Sea – dán-belga-ír, 2014. Rendezte: Tomm Moore. Írta: William Collins. Zene: Bruno Coulais. Gyártó: Cartoon Salon / Digital Graphics. Forgalmazó: Szabolcs Cinema Kft. Szinkronizált. 93 perc.

Előző filmjéhez, a magyar animátorok munkáját is dicsérő Kells titkához hasonlóan a kortárs rajzfilm fontos alkotójaként jegyzett Tomm Moore ismét az ír-kelta mondavilág és mesekincs örökségéből merít. Ám míg első rendezése szorosabban kötődött a szigetország történelméhez, addig A tenger dalában egyszerre kap nagyobb teret az álomszerű, olykor szürreális fantáziavilág és a családi traumákkal súlyosbított, hétköznapi rögvaló. A két külön univerzum között azonban magától értetődőnek bizonyul az átjárás, köszönhetően az egységes és markáns vizualitásnak, valamint a tragédia árnyékát és az újrakezdés lehetőségét is magában hordozó történet édesbús hangvételének.

Bent és húgát, a hatéves kora ellenére némának mutatkozó Saoirse-t egyedül neveli jóravaló, de megkeseredett apjuk, miután az édesanya a kislány születésekor meghalt – örökül hagyott mágikus tárgyai és a családi legendák viszont arról árulkodnak, hogy a kecses és melegszívű Bronagh túlvilága közelebb van a gyerekekhez, mint gondolnák. A világos, tiszta foltokkal és egyszerű vonásokkal megrajzolt emberalakok mögött ezernyi kacskaringós, végtelenbe vesző vonal szövi át a gazdagon kidolgozott háttereket, utalva a valós érzelmi konfliktusokra megoldást nyújtó mesebirodalom jelenlétére. De A tenger dalát nemcsak a terápiás animációk finom mívű darabjaként szemlélhetjük, történetében a régmúlt ködébe vesző, sokak által elfelejtett mítoszok érvénye a CGI-trendekkel szembehelyezett hagyományos rajzfilm értékeire hívja fel a figyelmet. Sőt, a kővé változtatott tündérlények gyönyörű metaforájába ágyazott központi tanulság is kortól függetlenül megszívlelendő: a lélek fájdalmaira a bezárkózás és a magányos gyötrődés csupán ideig-óráig jelenthet gyógyírt, a múlt elengedéséhez igenis szükség van a közös feldolgozás folyamatára – arra a küzdelmes feladatra, ami Moore filmjét nézve máris könnyebbnek tűnik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12150