KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/december
MAGYAR MŰHELY
• Pentelényi László: Az arcok iskolája Fehér György arcképe
• Murai András: Hol marad a Világforradalom? Filmek a Tanácsköztársaságról
• Kovács Bálint: Vérvörös veréb Drakulics elvtárs
• Kránicz Bence: Vérpettyek az elvtársnő arcán Beszélgetés Bodzsár Márkkal
• Vajda Judit: Szólamhatár Szép csendben
• Kolozsi László: Magas Déva lánya Déva
PÁRHUZAMOS MONTÁZS
• Kormos Balázs: „Nekem már nincs ötletem…” A kis Valentinó és a Dealer
HOLLYWOOD ÉS GOTHAM
• Hirsch Tibor: Megbántottak dühe A tömegek lázadása
KOREA 100
• Kránicz Bence: A szegények lázadása Beszélgetés Bong Joon-hóval
• Vincze Teréz: Lehetetlen forradalom Élősködők
• Teszár Dávid: Bong Joon-ho és társai Koreai Filmfesztivál
TRAUMA ÉS RÉMÁLOM
• Kovács Patrik: Mesék az Overlook Hotelből A Ragyogás és az Álom doktor
• Szabó G. Ádám: Az elnyomás gyermekei Narciso Ibáñez Serrador (1935–2019)
• Nemes Z. Márió: Spirál-láz Junji Ito: Uzumaki
• Baski Sándor: Privát poklok Sitges
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Fájdalmak és dicsőségek Toronto
• Pauló-Varga Ákos: A prérifarkas, a taxis és a propaganda Primanima
• Fekete Tamás: A mentőcsónakok szüksége Titanic 2019
FILM + ZENE
• Ardai Zoltán: Fontana, mono Miles Davis
• Kovács Gellért: Két fekete királynő Ella Fitzgerald //Aretha Franklin
STREAMLINE MOZI
• Benke Attila: Adócsaló nagymenők Pénzmosó
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Kamaszok a teljes idegösszeomlás szélén Eufória
KRITIKA
• Huber Zoltán: Volt egyszer egy bosszúálló Az ír
• Nevelős Zoltán: Magánkopók lábnyomai Árva Brooklyn
MOZI
• Baski Sándor: Tejháború
• Alföldi Nóra: Tel Avivban minden megtörténhet
• Sándor Anna: Családi karácsony
• Vajda Judit: Időtlen szerelem
• Pethő Réka: Egy esős nap New Yorkban
• Kránicz Bence: Midway
• Kovács Kata: Léghajósok
• Tüske Zsuzsanna: Múlt karácsony
• Andorka György: Terminator: Sötét végzet
• Lovas Anna: Shaun, a bárány és a farmonkívüli
• Fekete Tamás: Zombieland: A második lövés
• Varga Zoltán: Addams Family – A galád család
• Roboz Gábor: Halálod appja
• Kovács Marcell: Lidérces mesék éjszakája
DVD
• Benke Attila: Toy Story 1–4. gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Veszett a világ
• Kovács Patrik: Préda
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Conan, a barbár (1982)

Pápai Zsolt

Conan the Barbarian – amerikai, 1982. Rendezte: John Milius. Szereplők: Arnold Schwarzenegger, James Earl Jones, Max von Sydow. Forgalmazó: 20th Century Fox. 138 perc.

Mivel feltámasztott egy műfajt (fantasy), felléptetett egy új hőstípust (izomember-karakter), továbbá – főszerepet bízva rá – bevezette a nyolcvanas–kilencvenes évek emblematikus akciószínészét (Schwarzenegger), John Milius Conanját gyakran az új filmtörténeti kor reprezentáns darabjaként tárgyalják, holott erős szálakkal kapcsolódik a hetvenes évekhez is. „Cinikusnak lenni könnyű – banálisnak lenni nehéz” – fogalmazott egyszer Milius a hetvenes évek elejének ironikus, tabudöntögető, művészi(es) hollywoodi filmjei és az évtized második felében azoktól fényévekre eltávolodó attrakciós látványmozik közötti különbségekről szólva, a Conan, a barbár ugyanakkor azt jelzi, hogy alkalomadtán a két szemlélet közelíthető volt egymáshoz. Milius munkája óvatos kísérlet a hetvenes évekbeli hollywoodi film két meghatározó tendenciája közötti ellentétek feloldására, úgy érvényesíti ugyanis az attrakciós logikát, hogy közben európai művészfilmeket időző megoldások sorát tartalmazza, így annak a programnak kései képviselője, amelyet Coppola fejlesztett tökélyre Apokalipszis mostjában. Nem véletlenül citálja Milius éppen Coppola mesterművét a zárlat vendettájában, ugyanakkor számos más filmes idézet is akad a Conanben, például az 1914-es Cabiriából (lásd a kínok kerekét az expozícióban), Az akarat diadalából (lásd a tömegjelenetek szcenírozását), vagy éppen italowesternekből (elég Giulio Questi 1967-es Django Killjének keresztre-feszítését említeni).

A Conan, a barbár európaias stichjét a filmes idézetek mellett lassú ritmusa, méltóságteljesen görgő, kitérőkkel dúsan telített cselekménye adja („Ennyi ideje csak egy Tarkovszkij-film nézőjének van” – jegyzi meg róla találóan Király Jenő), és ezt Milius a hetvenes évek blockbustereit idéző látványorgiával köríti, ráadás-attrakcióként pedig az egyetemes mozitörténet egyik legikonikusabb testét exploitálja, melynek hiányát minden elkészült és leendő remake nyögi, illetve nyögni fogja. Schwarzenegger Conanja nem csak impozáns és monstruózus megjelenésével, nemcsak nyers erejével, hanem még nyersebb verbális megnyilatkozásaival jár mérföldekkel epigonjai előtt: kendőzetlenül őszinte mondatai brutalitásukkal együtt is üdítően hangzanak a kortárs PC-terror közepette, egyúttal elkeserítőek is, amennyiben arra emlékeztetnek, hogy régen vége azoknak az időknek, amikor a kimondott szó még közvetítette a gondolatot, nem pedig elfedte azt.

Extrák: Audiokommentár John Milius és Arnold Schwarzenegger közreműködésével.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12163