KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/december
MAGYAR MŰHELY
• Pentelényi László: Az arcok iskolája Fehér György arcképe
• Murai András: Hol marad a Világforradalom? Filmek a Tanácsköztársaságról
• Kovács Bálint: Vérvörös veréb Drakulics elvtárs
• Kránicz Bence: Vérpettyek az elvtársnő arcán Beszélgetés Bodzsár Márkkal
• Vajda Judit: Szólamhatár Szép csendben
• Kolozsi László: Magas Déva lánya Déva
PÁRHUZAMOS MONTÁZS
• Kormos Balázs: „Nekem már nincs ötletem…” A kis Valentinó és a Dealer
HOLLYWOOD ÉS GOTHAM
• Hirsch Tibor: Megbántottak dühe A tömegek lázadása
KOREA 100
• Kránicz Bence: A szegények lázadása Beszélgetés Bong Joon-hóval
• Vincze Teréz: Lehetetlen forradalom Élősködők
• Teszár Dávid: Bong Joon-ho és társai Koreai Filmfesztivál
TRAUMA ÉS RÉMÁLOM
• Kovács Patrik: Mesék az Overlook Hotelből A Ragyogás és az Álom doktor
• Szabó G. Ádám: Az elnyomás gyermekei Narciso Ibáñez Serrador (1935–2019)
• Nemes Z. Márió: Spirál-láz Junji Ito: Uzumaki
• Baski Sándor: Privát poklok Sitges
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Fájdalmak és dicsőségek Toronto
• Pauló-Varga Ákos: A prérifarkas, a taxis és a propaganda Primanima
• Fekete Tamás: A mentőcsónakok szüksége Titanic 2019
FILM + ZENE
• Ardai Zoltán: Fontana, mono Miles Davis
• Kovács Gellért: Két fekete királynő Ella Fitzgerald //Aretha Franklin
STREAMLINE MOZI
• Benke Attila: Adócsaló nagymenők Pénzmosó
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Kamaszok a teljes idegösszeomlás szélén Eufória
KRITIKA
• Huber Zoltán: Volt egyszer egy bosszúálló Az ír
• Nevelős Zoltán: Magánkopók lábnyomai Árva Brooklyn
MOZI
• Baski Sándor: Tejháború
• Alföldi Nóra: Tel Avivban minden megtörténhet
• Sándor Anna: Családi karácsony
• Vajda Judit: Időtlen szerelem
• Pethő Réka: Egy esős nap New Yorkban
• Kránicz Bence: Midway
• Kovács Kata: Léghajósok
• Tüske Zsuzsanna: Múlt karácsony
• Andorka György: Terminator: Sötét végzet
• Lovas Anna: Shaun, a bárány és a farmonkívüli
• Fekete Tamás: Zombieland: A második lövés
• Varga Zoltán: Addams Family – A galád család
• Roboz Gábor: Halálod appja
• Kovács Marcell: Lidérces mesék éjszakája
DVD
• Benke Attila: Toy Story 1–4. gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Veszett a világ
• Kovács Patrik: Préda
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Filmpalkátok

Régi idők tanúi

Schauschitz Attila

Magyar némafilm-plakátok és Koleszár Erzsébet filmplakátjai a berlini Collegium Hungaricumban.

 

Újabb állomásához ért a Collegium Hungaricum filmtörténeti dokumentumkiállításainak sorozata: a húszas-harmincas évek berlini magyar filmcsillagainak átfogó bemutatása, továbbá a Lia de Puttyról és Eggerth Mártáról szóló kiállítások után ezúttal az 1910-es évek magyar némafilmje költözött a magyar kultúrintézet földszinti kiállítótermébe.

Az elmúlt viharos évszázadban veszendőbe ment vagy megsemmisült az akkoriban világszerte népszerű magyar némafilmek kilencven százaléka; az utókornak ezért egyéb tárgyi emlékekre, újságcikkekre, képeslapokra, műsorfüzetekre, vagy – mint a szóbanforgó kiállításon – e filmtermés legmarkánsabb nyomaira, a filmplakátokra kell hagyatkoznia a korszak felidézése során.

A Collegium Hungaricumban kiállított, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gazdag anyagából válogatott 32 plakátot azonban nem csak hiánypótló jellege teszi fontossá; művészi értékük önmagában is jelentős élmény a látogatóknak. A magyar némafilmgyártás sikere egybeesett az alkalmazott grafika és a plakátművészet felvirágzásával, a litográfia iparszerű felhasználásával. Miközben kiemelkedő képzőművészek is szívesen kísérleteztek plakátrajzolással, kialakult egy erre a műfajra szakosodott grafikusnemzedék, amelynek magas mesterségbeli tudásáról, újszerű látásmódjáról, látványos és lendületes stílusáról a kiállított plakátok is tanúskodnak. Csabai Ékes Lajos, Földes Imre, Bíró Mihály, Vértes Marcell vagy Sátory Lipót munkái erőteljesen hozzájárultak koruk képi világának alakításához, utólag pedig fogódzót nyújtanak az akkori idők rekonstruálásához, valamint a személyes művészi jegyeket hordozó és a kompjuterizált, uniformizált filmplakátok közötti kontraszt megrajzolásához. A munkák művészi értékét ugyan nem, de piaci jelentőségét tovább növeli, hogy sok esetben egyetlenként megmaradt darabokról van szó.

Művészi jelentőségük mellett a plakátok természetesen fontos információkat is örökül hagynak. Egyebek mellett emlékeztetnek a később hollywoodi rendezői karriert befutó Kertész Mihály és Korda Sándor korai munkáira, például ez utóbbi 1916-os filmjére, a Vergődő szívek című „társadalmi drámára 5 felvonásban”, amely a Mozgókép Otthonban került bemutatásra. Karinthy Frigyes filmíróként jelenik meg A riporterkirály plakátján, a Kamara Mozgóképszínház vásznán pedig 1921-ben Uray Tivadar játssza Petőfi Sándor, míg Bayor Gizi Szendrey Júlia szerepét.

A kiállítás létrejötte a Filmarchívum mellett az előző filmtörténeti kiállításokat is válogató és rendező Königer Miklós, továbbá a gyűjteményét rendelkezésre bocsátó Werner Mohr érdeme. A plakátok rajzai mellett Werner Mohr egykorú képeslapjai keltik életre a magyar némafilm hőskorának jelentős alakjait.

Ezzel a kiállítással párhuzamosan a Collegium Hungaricum emeleti galériájában kapott helyet Koleszár Erzsébet filmplakát-kiállítása. A grafikus alkotásai a hetvenes és a nyolcvanas évek különböző irányzatait képviselik rajzból, festményből, fényképből és szövegből készült kollázsokkal. Koleszár plakátjainak egy része már-már elfeledett filmeket idéz; a művész, nem utolsó sorban az említett évtizedeknek megfelelő kultúrpolitikai gyakorlat, a megbízások irányított és monopolizált elosztása miatt, ritkán népszerűsíthette a legnagyobb sikereket. Az akkoriban még mindig kézműves tudást igénylő, figyelemkeltő, erőteljes humorral készült vagy éppen szürreális mezőkbe nyúló plakátok mindenesetre konkrét tárgyuktól függetlenül is művészi értéket képviselnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/12 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2765