KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/január
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Én nem lázadtam, én filmeket csináltam” Beszélgetés Sándor Pállal – 1. rész
• Darida Veronika: Toll és maszk Gábor Miklós
• Morsányi Bernadett: „Szabad embereket fényképezünk” Beszélgetés Szomjas Györggyel
• M. Tóth Éva: A nyár embere Jankovics Marcell-monográfia
• Kelecsényi László: Elmenni! Visszajönni? Alex és Andy
A DÍSZLET MESTEREI
• Bereczki Zoltán: A dekonstruált építész Rajk László filmdíszletei
• Benke Attila: A tér művészei Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál – Szolnok
LÁNGOLÓ LÁNYOK
• Vajda Judit: A lányok angyalok Céline Sciamma
• Beck András: Érettségi után, a senkiföldjén Daniel Clowes: Ghost World
• Kránicz Bence: Műtéti beavatkozás Női remake
• Roboz Gábor: Öngyilkos játék Jason Micallef: Gyilkos játékok
VIRTUÁLIS VALÓSÁG
• Barkóczi Janka: Bazin álma Virtuális valóság és dokumentumfilm
• Herpai Gergely: James Dean digitális szelleme Virtuális színészek
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Szörnyfészek a felhőkarcolóban Larry Cohen démonai
FESZTIVÁL
• Pauló-Varga Ákos: Éles képek Verzió
A MESEÍRÓ MESÉJE
• Adorf Mario: próba szöveg
FESZTIVÁL
• Bartai Dóra: Eldobható társadalmak Jihlava
• Beretvás Gábor: Csillaghullás Nagyszeben – Astra Filmfesztivál
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: A változás dogmája A két pápa
• Pethő Réka: Útkereséstől életközepi válságig Házassági történet
• Fekete Tamás: Német história X Jojo Nyuszi
• Vajda Judit: Terhes társaság Seveled
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Jövőpánik Évek alatt
MOZI
• Pazár Sarolta: Különleges életek
• Vajda Judit: Boldog idők
• Kovács Patrik: Amanda
• Baski Sándor: A hegyek szigete
• Kovács Gellért: Bőrömben
• Kovács Kata: Judy
• Benke Attila: Családból is megárt a sok
• Alföldi Nóra: Lola és a fiúk
• Huber Zoltán: Tőrbe ejtve
• Rudolf Dániel: Hivatali eltávozás
• Herpai Gergely: Charlie angyalai
• Varga Zoltán: Sarkvidéki akció
DVD
• Pápai Zsolt: Hahó, Öcsi!
• Kovács Patrik: Annabelle gyűjtemény
• Benke Attila: Keménykalap és krumpliorr
• Varga Zoltán: Menekülés Los Angelesből
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A-Q hiteles története

Vida János

 

Némely filmalkotások talán emlékezetesebb sikert arathatnának, ha lehetnének afféle „jegyzetelt, kommentált” kiadásaik, akár csak azoknak az irodalmi remekeknek, amelyeknek megértéséhez feltétlenül szükség van bizonyos háttérismeretekre. Cen Fan filmjében olyan történet kel életre, amelyet Kínában minden tanult ember olvasott. A nagymúltú kínai irodalom huszadik századi klasszikusának, Lu Hszünnek 1921-ben írt A-Q hiteles története című kisregénye olyannyira hivatkozási alappá vált, hogy még fogalom is született belőle: az „A-Q-izmus” – ez a szó még a szótárakba is bekerült – egyet jelent a megaláztatások tehetetlen elviselésével, közben az erkölcsi fölény, a szellemi felsőbbrendűség állandó bizonygatásával. A főhős, a csaknem névtelen A-Q, ennek a magatartásnak – egyúttal a felemelkedéshez erőt gyűjteni hosszú időn át képtelen kínai népnek is – a jelképe. A kisregény cselekményét nagyszerűen jeleníti meg a film. A rendező láthatóan figyelembe vette azt a temérdek grafikát, illusztrációt is, amelyek az évtizedek során hozzájárultak a kínai olvasó fantáziájában a könyv szereplőiről, helyszíneiről alkotott kép kikristályosodásához. A kerettörténetben maga az író is megjelenik (Li Ting-pao alakítja), csakhogy míg a kínai néző gyerekkora óta számtalanszor látta Lu Hszün arcképét, a magyar befogadó szíve nem dobban erősebben a megelevenedő bálvány láttán. Pedig Lu Hszünt méltán bálványozzák hívei (írásai is igen sok nyelven jelentek meg világszerte, így magyarul is), a film azonban kevéssé győz meg erről. Cen Fan érdeme elsősorban a század eleji kínai falusi élet aprólékos, színes, igen hatásos ábrázolása. A főhős alakjából hiányzik valami: a maszk és az öltözet a fent említett szempontok ismeretében tökéletesnek mondható, ám Jen Sun-kaj játéka nem ébreszt akkora rokonszenvet A-Q iránt, amekkora a könyv szokásos értelmezése szerint megilletné. Úgy érzem, a film főként azért nem tudott megfelelni a jogos várakozásoknak, mert a kiváló, életszerű illusztrációból hiányzik az a többlet, az a felszín alatti mélység, amely a mű hősét egykor a század eleji kínai nemzetsors jelképévé avatta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5921