KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/február
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „Egy pohár víz egyszerűségével” Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Milojev Zsanett: Álmodozások tere Az Álmodozások kora és a Moszkva tér
• Kovács Ágnes: Kint és bent Színdramaturgia: Szerelmesfilm
METOO FILMEK
• Gyenge Zsolt: Testek a tilosban Magyar #metoo filmek
• Pernecker Dávid: Az áldozatok tekintete Hihetetlen
• Baski Sándor: Zaklatótelevízió Botrány; A legharsányabb hang
PREMIER PLÁN
• Szabó G. Ádám: Megállt az idő Elia Suleiman
TÁRGYALÓTERMI FILMEK
• Győri Zsolt: Celluloid esküdtek Tárgyalótermi filmek
• László Borbála: Celluloid esküdtek Tárgyalótermi filmek
• Benke Attila: Teflon-apokalipszis Todd Haynes: Sötét vizeken
STAR WARS-UNIVERZUM
• Kovács Patrik: Hidegháború a világűrben A Star Wars politikai értelmezése
• Huber Zoltán: A Birodalom visszavár Star Wars: Skywalker kora
• Herpai Gergely: Táguló univerzum A Star Wars-birodalom
AZ ANIMÁCIÓ MESTEREI
• Varga Zoltán: Az animátor álma Richard Williams (1933–2019)
• Kovács Kata: Változtass át Anilogue Fesztivál
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Jordi Leila: Beszélgetések Istennel Marjane Satrapi: Persepolis
STREAMLINE MOZI
• Alföldi Nóra: Kéz a kézben Keresem a testem
KÖNYV
• Kelecsényi László: Kósa kése Szekfü András: Így filmeztünk 2
• Sághy Miklós: Derítővásznak Győrffy Iván: Képpé vált gondolat
KRITIKA
• Pethő Réka: Ki dönt ma a zsenialitásról? Kisasszonyok
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Tilos az Á Foglyok

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hortobágy

Czirják Pál

Magyar, 1936. Rendezte: Georg Höllering. Szereplők: Cinege János, Cinege Jánosné, Kányási István, Szincsák Margit. 82 perc. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet.

Ritka esemény a hazai dvd-kiadásban, amikor egy 1945 előtti alkotás felújítva, gondosan összeállított háttéranyagok kíséretében lát napvilágot. Georg Höllering most megjelentetett Hortobágya a Filmintézet gondozásában ilyen kivételes darab. Felújított kép és hang alatt ezúttal természetesen nem tökéletesen megtisztított, steril képet és stúdióminőségű, többcsatornás hangsávot kell érteni, inkább annak a filmélménynek a helyreállítását, amelyben a korabeli nézőnek lehetett része. Itt persze rögtön pontosítanunk kell. A harmincas évek magyarországi mozilátogatója ugyanis nem egészen ezzel a művel találkozott, mivel azt a cenzúra csak jelentős csonkításokkal engedte vetíteni. Nyugat-Európában viszont a teljes változat került a közönség elé, majd évtizedekkel később ebből küldött egy kópiát a Magyar Filmarchívumnak is maga a rendező. És szerencsére ezt a verziót tartalmazza a jelen kiadvány.

Több szempontból is egyedülálló mű a Hortobágy. Osztrák születésű rendezője úgy érkezett kamerájával az Alföldre, hogy egyáltalán nem beszélt magyarul, mégis hitelesebben jelenítette meg a tájban élő ember mindennapjait, mint a korszak sok más munkája. A harmincas évek magyar filmjét úgyszólván érintetlenül hagyta az irodalomban ekkortájt kibontakozó – a vidék felfedezésének igényét megfogalmazó és a parasztság felé szociografikus érdeklődéssel forduló – népi mozgalom, Hölleringet azonban mintha éppen ez ihlette volna meg.

Különleges volt az a munkamódszer is, amellyel a rendező választott témáját megközelítette. Két éven keresztül, több fázisban forgatta le filmjét. Először jó ideig néprajzi és természeti felvételeket készített, és csak ezt követően érezte szükségét annak, hogy valamiféle történetre fűzze fel a megörökített motívumokat. Ekkor kérte fel Móricz Zsigmondot a cselekmény alapjául szolgáló elbeszélés megírására, majd vette fel végül az ily módon kitalált jeleneteket. Rendhagyó megoldásnak számított továbbá, hogy Höllering hivatásos színészek helyett amatőrökre bízta a figurák megformálását. Az amatőr szereplők alakításának darabossága persze egyfelől zavaró is lehet; másfelől azonban például Móriczot éppen ez a rendezői elképzelés állította a produkció mellé.

Hölleringet az alföldi táj és a csikósok életformája iránti rajongása, valamint a dokumentarizmus korai példáinak – mindenekelőtt Flaherty Nanukjának (1922) – tisztelete vezette. Alkotásában a pusztai ember életének eseményeit a természet körforgásának állomásai – születés és halál képei – keretezik. Éppen e holisztikus szemlélete és a paraszti élet elkötelezett ábrázolása miatt válhatott a Hortobágy később hivatkozási alappá Szőts István számára.

Extrák: Georg Höllering és a Hortobágy – Szekfű András és Fazekas Eszter beszélgetése; Andrew Hoellering emlékezik; angol és német felirat a filmhez és az extrákhoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11670