KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/február
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „Egy pohár víz egyszerűségével” Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Milojev Zsanett: Álmodozások tere Az Álmodozások kora és a Moszkva tér
• Kovács Ágnes: Kint és bent Színdramaturgia: Szerelmesfilm
METOO FILMEK
• Gyenge Zsolt: Testek a tilosban Magyar #metoo filmek
• Pernecker Dávid: Az áldozatok tekintete Hihetetlen
• Baski Sándor: Zaklatótelevízió Botrány; A legharsányabb hang
PREMIER PLÁN
• Szabó G. Ádám: Megállt az idő Elia Suleiman
TÁRGYALÓTERMI FILMEK
• Győri Zsolt: Celluloid esküdtek Tárgyalótermi filmek
• László Borbála: Celluloid esküdtek Tárgyalótermi filmek
• Benke Attila: Teflon-apokalipszis Todd Haynes: Sötét vizeken
STAR WARS-UNIVERZUM
• Kovács Patrik: Hidegháború a világűrben A Star Wars politikai értelmezése
• Huber Zoltán: A Birodalom visszavár Star Wars: Skywalker kora
• Herpai Gergely: Táguló univerzum A Star Wars-birodalom
AZ ANIMÁCIÓ MESTEREI
• Varga Zoltán: Az animátor álma Richard Williams (1933–2019)
• Kovács Kata: Változtass át Anilogue Fesztivál
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Jordi Leila: Beszélgetések Istennel Marjane Satrapi: Persepolis
STREAMLINE MOZI
• Alföldi Nóra: Kéz a kézben Keresem a testem
KÖNYV
• Kelecsényi László: Kósa kése Szekfü András: Így filmeztünk 2
• Sághy Miklós: Derítővásznak Győrffy Iván: Képpé vált gondolat
KRITIKA
• Pethő Réka: Ki dönt ma a zsenialitásról? Kisasszonyok
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Tilos az Á Foglyok

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Reménytelen gyilkosok

Bikácsy Gergely

 

Nyugat-Európa alulnézetbõl: prostituált kis vietnami lány, nagydarab fekete haiti utcai zenész, meg két kétes foglalkozású jóbarát, egy horvát és egy grúz. A két utóbbi kezdõ bérgyilkos, van egy portugál barátnõjük: õ sem felsõbb leányiskolát végzett. Mannheimben élnek, bár inkább vegetálnak. E háttér-helyszín olyan, mint minden európai iparváros hátsó kijárata: én e filmbõl csak csúfságát látom, úgy gondolom, a szereplõk is. Haldoklik a horvát bérgyilkos anyukája. A grúznak kellene megölnie jópénzért valakit, de fél, leissza magát, eltéveszti a célszemélyt, feladja. Véletlenül italt tölt a vietnami lány apukájának hamvait rejtõ szép kis hamvvederbe, s fenékig issza. Saját kérésére megöli a hosszan haldokló anyukát. Balfék bérgyilkosaink most a böhöm haitit bíznák meg a gyilokmunka elvégzésével, de az inkább önmagából áldoz fel valamit: kiveteti az egyik veséjét, hogy Ausztráliába mehessen vietnámi szerelmével. Így búcsúzunk tõlük. Talán mégis maradnak majd, és vegetálnak tovább; élnek, míg meg nem halnak.

Hideg német táj bolondos grúz ecsettel – nem a legrosszabb ötvözet. Ebben a hideg tájban melegszívû és elbutult figurák botladoznak: csak természetes, hogy egyikük sem német, még a meggyilkolandó célszemély is orosz emigráns. Felelõtlenség, sodródó hajlam, bizonytalanság, bánatosan idétlen tehetetlenség bénítja õket, inkább kótyagos áldozatok, mint szépjövõjû gyilkosok. Vetítés közben csak természetes, hogy Joszelianira gondolunk, s bizonyára rá gondolt a grúz rendezõ is. Világa kevésbé rokonszenves, mint a mesteré: sötétlõen szennyes benne az élet, hõsei legyintve és tunyán poshadnak bele; a környezet csúfabb, itt semmiféle igazi líra nem foganhat meg, még anti-líra is alig. A szereplõk nemcsak gyilkolni, de gondolkodni képtelennek látszanak, varázsuk csekélyebb, mint boltozatos butaságuk és életképtelenségük. Az ennek a szellemes és olykor még eredetiséget sem nélkülözõ filmnek a gyengesége, hogy mind a filmbeli figurák, mind az õket játszó színészek eléggé halványak – a vietnami lány karcos rajzú alakja, riasztó sorsa marad meg bennünk legtovább, a film igényes fekete humora is az õ jeleneteiben csendül erõsen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/01 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2430