KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/június
NEKROLÓG
• Schubert Gusztáv: Létay Vera (1935-2020)
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „A mozikkal együtt sírunk, együtt nevetünk”
• P. Szabó Dénes: A viszály magvai Jancsó-filmek a rendszerváltásról – 2. rész
• Báron György: Kortársunk, Voltaire Candide
• Morsányi Bernadett: Idő van Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Stőhr Lóránt: Harcmodor hidegháborúban Békeidő
ÚJ RAJ
• Teszár Dávid: Családban marad Hirokazu Kore-eda
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Sóhajok és sikolyok Dario Argento-portré – 2. rész
• Nemes Z. Márió: A lehetetlen film filozófiája A horror filozófiája
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Varró Attila: Barbárok a tudatküszöbön Richard Corben: Neverwhere
• Baski Sándor: Pszichedelikus mélyfúrások Az éjféli evangélium
LATIN PANORÁMA
• Lénárt András: A Disney-küldetés Amerika-közi filmpolitika
• Barkóczi Janka: Távoli hangok Kleber Mendonça Filho és az új brazil film
• Bácsvári Kornélia: Síkváltások Karanténnapló
NÉMET PANTEON
• Schreiber András: A lefejezett próféta Friedrich Wilhelm Murnau
• Martin Ferenc: Tájba vetített érzelmek Murnau és a miliő
KÖNYV
• Kránicz Bence: Jelmezes rajongók A képregényfilm
VIDEÓJÁTÉK
• Herpai Gergely: Apokalipszis itt és most? Világjárvány a videójátékokban
TELEVÍZÓ
• Kránicz Bence: A történelemnek nincs vége Homeland
• Pernecker Dávid: Se isten, se sors Devs
• Kovács Gellért: Megcselekedte, amit megkövetelt Romlott oktatás
• (X) : Rejtett kincsek Az HBO eredeti játékfilmjei
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Batman új arcai Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tűz óceánja

Mátyás Péter

 

Frank T. Hopkins (Viggo Mortensen) számos maratoni hosszúságú lóversenyt nyert meg Amerikában hűséges társával, Hidalgo nevű lovával. 1890-ben egy dúsgazdag sejk meghívja őt Afrikába a világ legnagyobb versenyére, ahol háromezer mérföldet kell lovagolni az Arab-sivatagon keresztül Adentől Szíriáig. A kibírhatatlan forróság és szárazság mellett a gonosz riválisokkal és az elvetemült útonállókkal is fel kell vennie a küzdelmet.

A tűz óceánját Disneylandben gyártották unásig ismert klisékből, magányos, a film végén naplementében ellovagló hőssel, vonzó, ám titokban fondorlatos cselszövést irányító arisztokrata hölggyel, digitális technikával generált sáskajárással és homokviharral. E gyönge ifjúsági filmben a nagyon is különböző szemléletű western és az egzotikus kalandfilm összeházasítása a legzavaróbb. A ráérősen hömpölygő történetet két oda nem illő közjáték is megszakítja. Egy hosszúra nyúlt epizódban a sejk lányát banditák rabolják el, akit cowboyunk másodmagával kiszabadít a több tucat haramia karmaiból. A másik jelenetben a teljesen kimerült Franknek sivatagi szellemek jelennek meg, hogy erőt adjanak neki a végső, mindent eldöntő vágtához, a látomás hatására a földön agonizáló ló és lovasa felállnak és megtáltosodva vágtatnak a cél felé. A rendező láthatóan nem foglalkozott a valóságos helyzetek, a hiteles karakterek megteremtésével, helyette celluloid szagú fantáziavilágot, bárgyú karikatúrákat kapunk.

A nyugati embert megszemélyesítő, alacsony sorból származó cowboy kizárólag akaratának, erkölcsi tartásának köszönhetően legyőzi az Allah nevében küzdő, néha tisztességtelenül taktikázó kékvérű kihívóit. Az arab hercegek pompás telivérei pedig sorban lemaradnak a messziről jött idegen lenézett musztángja mögött. Nehezen érthető, hogy az amerikai felsőbbrendűség bizonyítására miért épp ezt a zsánert választotta a rendező; a ló nemes és intelligens állat, a lovakról szóló filmben hamarabb kiütközik az emberi butaság.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/08 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1986