KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/július
ÚJ-HOLLYWOOD
• Pápai Zsolt: A pátosz elsiratása Hollywoodi Reneszánsz: A melodráma
• Huber Zoltán: A hatalom rettentő abszurditása Richard Condon adaptációk
• Vajda Judit: Őrült nők ketrece A csavar fordul egyet adaptációk
• Greff András: Ragadozók rangadói A cápa és öröksége
MAGYAR MŰHELY
• Paár Ádám: „Istennel a hazáért és szabadságért” Kurucok a filmvásznon
• Darida Veronika: Filmszínpadok Filmes hatások a színházban
• Bakos Gábor: Részvéttel provokálni A késő modern Mundruczó
• Benke Attila: Falusi tűzfészek Vitézy László: Békeidő
• Benke Attila: Szorongás a Kárpát-medencében Vidéki magyar thrillerek
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Neonszín nemzedék Beszélgetés Pablo Larraínnal
• Teszár Dávid: Humor kompromisszum nélkül Dave Chappelle
AZ ANIMÁCIÓ MESTEREI
• P. Szabó Dénes: Érett vonalak Ralph Bakshi
MICHEL PICCOLI
• Bikácsy Gergely: Az óriás Michel Piccoli (1925-2020)
• Varga Zoltán: A lázadó vadember Kultmozi: Themroc
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Stresszdallamok Daniel Lopatin
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Elvetélt ötletek Mellékhatás
• Kovács Kata: Az ezredforduló üvegburája Normális emberek
• Roboz Gábor: Rengeteg hűhó Az utolsó akarat
• Barotányi Zoltán: A tűz csak a kezdet Colectív
STREAMLINE MOZI
• Teszár Dávid: Queen és Slim
• Kovács Kata: Cím nélküli dal
• Pethő Réka: Világot látok
• Vajda Judit: Téli menedék
• Alföldi Nóra: Liza története
• Baski Sándor: Az utolsó bűntény
DVD
• Kovács Patrik: A kegyelem ára
• Benke Attila: Katonatörténet
• Kránicz Bence: Közös többszörös
• Varga Zoltán: Szórakozott szomszédok

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tűz óceánja

Mátyás Péter

 

Frank T. Hopkins (Viggo Mortensen) számos maratoni hosszúságú lóversenyt nyert meg Amerikában hűséges társával, Hidalgo nevű lovával. 1890-ben egy dúsgazdag sejk meghívja őt Afrikába a világ legnagyobb versenyére, ahol háromezer mérföldet kell lovagolni az Arab-sivatagon keresztül Adentől Szíriáig. A kibírhatatlan forróság és szárazság mellett a gonosz riválisokkal és az elvetemült útonállókkal is fel kell vennie a küzdelmet.

A tűz óceánját Disneylandben gyártották unásig ismert klisékből, magányos, a film végén naplementében ellovagló hőssel, vonzó, ám titokban fondorlatos cselszövést irányító arisztokrata hölggyel, digitális technikával generált sáskajárással és homokviharral. E gyönge ifjúsági filmben a nagyon is különböző szemléletű western és az egzotikus kalandfilm összeházasítása a legzavaróbb. A ráérősen hömpölygő történetet két oda nem illő közjáték is megszakítja. Egy hosszúra nyúlt epizódban a sejk lányát banditák rabolják el, akit cowboyunk másodmagával kiszabadít a több tucat haramia karmaiból. A másik jelenetben a teljesen kimerült Franknek sivatagi szellemek jelennek meg, hogy erőt adjanak neki a végső, mindent eldöntő vágtához, a látomás hatására a földön agonizáló ló és lovasa felállnak és megtáltosodva vágtatnak a cél felé. A rendező láthatóan nem foglalkozott a valóságos helyzetek, a hiteles karakterek megteremtésével, helyette celluloid szagú fantáziavilágot, bárgyú karikatúrákat kapunk.

A nyugati embert megszemélyesítő, alacsony sorból származó cowboy kizárólag akaratának, erkölcsi tartásának köszönhetően legyőzi az Allah nevében küzdő, néha tisztességtelenül taktikázó kékvérű kihívóit. Az arab hercegek pompás telivérei pedig sorban lemaradnak a messziről jött idegen lenézett musztángja mögött. Nehezen érthető, hogy az amerikai felsőbbrendűség bizonyítására miért épp ezt a zsánert választotta a rendező; a ló nemes és intelligens állat, a lovakról szóló filmben hamarabb kiütközik az emberi butaság.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/08 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1986