KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/január
AMERIKA HÁBORÚI
• Kolozsi László: Megszállottak Amerika háborúi
• Barotányi Zoltán: Véres emlékek Az iraki konfliktus dokumentumfilmen
• Barkóczi Janka: A másik élete Izraeli-arab háborúk
BRET EASTON ELLIS
• Hungler Tímea: Nárcisz és Psycho Ellis Csodaországban
FRANCE NOIR
• Ádám Péter: A szorongás jegyében Henri-George Clouzot és a film noir
• Ádám Péter: A pokol bugyraiban
• Sepsi László: Véresen tálalva Új francia horrorfilmek
GREENAWAY
• Lajta Gábor: Mérföldnyi festett sötétség Rembrandt és Greenaway
KEN LOACH
• Gyenge Zsolt: Ha egyet láttál, mindet láttad? Ken Loach
• Takács Ferenc: Egy szelíd szabadságharcos Szabad világ, Barátom Eric
TELEVÍZÓ
• Orosdy Dániel: Kistelepesek Szomszédok
NETMOZI
• Baski Sándor: Hamarosan a mozikban A filmelőzetesek története 2.
• Hirsch Tibor: Szecskázz! You Tube-mozi
KÖNYV
• Parragh Ádám: Ömlesztett vércsoportosítás Vajdovich Györgyi – Varga Zoltán: A vámpírfilm alakváltozatai
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Kötél általi bizonyítás Sopsits Árpád: A hetedik kör
• Csáki Judit: Nincs kegyelem A Nibelung-lakópark
• Tüske Zsuzsanna: Drámába zárva Halálkeringő
• Nevelős Zoltán: A tükör túloldalán Doctor Parnassus és a képzelet birodalma
MOZI
• Varró Attila: A doboz
• Baski Sándor: Woodstock a kertemben
• Kovács Marcell: Hold
• Schreiber András: California Dreamin’
• Tüske Zsuzsanna: Továbbállók
• Roboz Gábor: 51-es bolygó
• Forgács Nóra Kinga: Legmelegebb nap
• Vajda Judit: Karácsonyi történet
• Parádi Orsolya: Sárkányvadászok
• Sepsi László: Pokoli édenkert
• Szabó Noémi: Derült égből szerelem
DVD
• Alföldi Nóra: Elit halálosztók
• Pápai Zsolt: Andrzej Wajda háborús trilógiája
• Kovács Marcell: Hozzátok el nekem Alfredo Garcia fejét!
• Nagy V. Gergő: Alkonytájt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Andrzej Wajda háborús trilógiája

Pápai Zsolt

A mi nemzedékünk (Pokolenie) – lengyel, 1954. Szereplők: Tadeusz Lomnicki, Tadeusz Janczar, Roman Polanski. 87 perc.Csatorna (Kanal) – lengyel, 1957. Szereplők: Teresa Izewska, Tadeusz Janczar, Wienczyslaw Glinski. 96 perc.Hamu és gyémánt (Popiól i diament) – lengyel, 1958. Szereplők: Zbigniew Cybulski, Ewa Krzyzewska, Waclaw Zastrzezynski. 103 perc.A filmeket a Kultúrbarlang/Mozinet forgalmazza.

Lengyel filmes körökben – közelebbről: a lódzi főiskolán – időnként elsustorognak egy pletykát, miszerint Andrzej Wajda filmjeit voltaképpen nem is Andrzej Wajda készítette. Akkor ki? – merül fel a kérdés a mítoszrombolásban járatlan, egyszeri mozirajongóban. A válasz mindig ugyanaz: Wajda nem a filmcsináláshoz, hanem ahhoz ért nagyon, hogy remek munkatársakat toborozzon maga mellé, akik aztán megrendezik helyette a filmet.

Az ilyen hírek terjesztői mintha sosem látták volna egyben a mester antréját jelentő Trilógiát. A rendező a három filmben változó munkatársi és közreműködői körrel teremtett szuverén világot, tette le név- és mutatta meg kézjegyét. A Trilógia egyes tételei híradások a náci megszállás kritikus időszakairól, illetve a háború végnapjairól. A Csatorna és a Hamu és gyémánt remekmű lett, de az életmű – és nem mellesleg a Lengyel Filmiskola – nyitányaként elhíresült A mi nemzedékünk is, minden problematikussága ellenére, izgalmas darab. Sőt a Csatornát vagy a Hamu gyémántot betéve ismerő Wajda-rajongók számára igazi kuriózum lehet ez a nálunk kevésbé ismert film, megvan már ugyanis benne az életmű néhány meghatározó témája és motívuma.

A kor sajnálatosan jellegadó sematizmusával szemben még csak mérsékelt sikerrel szembeszálló, ámde – különös módon – így is alanyi hangvételű A mi nemzedékünk formanyelvi arzenáljával lepi meg a nézőt. A film egy csodás négyperces beállítással indul, majd a korai Wajda-művek képi világát erősen meghatározó megoldások következnek: expresszív világítástechnikával vett szekvenciák (lásd a kurta kanálisjelenetet), többteres kompozíciók (lásd a kanális utáni kocsmajelenetet). A formanyelvi megoldásokon kívül a későbbi Wajda-opusokat idézik a XIX. századi, lobogó indulatokkal teli romantikus hősök örököseiként feltűnő figurák is, akiket az a meggyőződés vezérel, hogy hatással lehetnek a történelemre. Ezek a hősök majd a Csatornában és a Hamu és gyémántban jutnak igazán főszerephez.

Egy másik jellegzetes rendezői fogás az ellenpontozó szerkesztésmód, a különböző esztétikai minőségek (például tragikus és komikus) egymás mellé helyezése. Csírájában ez a technika is fellelhető már A mi nemzedékünkben: az egyik mellékszereplő, Jasio halálát elbeszélő képsort a fiatal ellenállók burleszkelemeket sem nélkülöző akciózása előzi meg. A kevert hangnem magasiskoláját mindazonáltal a Hamu és gyémánt jelenti: a zárlatban, az urak polonézének és a főszereplő, Maciek halálának a jelenetében tragikus és komikus pillanatok keverednek egymással páratlan tempóban.

Mai szemmel megnézve a Trilógiát, az ellenpontozó szerkesztés, a világteremtés szuggesztív volta, a drámai-expresszív képi világ tűnik fel elsősorban. Éppen azok az elemek, amelyek olyan gyakran visszaköszöntek a Trilógiát követő filmekben is. Wajda több mint fél évszázada van a pályán, közel negyven nagyjátékfilmet jegyez – és emellett a hihetetlen termékenység mellett is az övé az egyik legegyenletesebb színvonalú életmű a kortárs mezőnyben.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10019