KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/november
KRÓNIKA
• Létay Vera: Zsugán István
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Randevú a kompjuterrel Az interaktív játék
• Kömlődi Ferenc: A káoszlakó Techno, trance, ambient…
• Almási Miklós: Stúdiót veszek
MAGYAR MŰHELY
• Simó György: Közönségfilm, az új avantgárd Beszélgetés Kern Andrással és Koltai Róberttel

• Nánay Bence: Apró gesztusok mozija Derek Jarman másik arca
1895–1995
• Antal István: Száz év alternatív Oberhausen
• Bori Erzsébet: Egy évszázad egy évben
KÖNYV
• Kőniger Miklós: Csillaghullás Lexikonok a jubileumra
• Györffy Miklós: Mi (volt) a film? André Bazin tanulmánykötetéről

• Bakács Tibor Settenkedő: Ecce Homo Jaroslav Papoušek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Képtelenség Égi manna
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Magyar mumpsz A brooklyni testvér
• Déri Zsolt: Lélekmentő perverziók Keserű méz
• Csejdy András: A tukmák Shop-Stop
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Apám életére
• Takács Ferenc: Apollo 13
• Turcsányi Sándor: Nell, a remetelány
• Takács Ferenc: Neruda postása
• Barna György: Játssz a túlélésért
• Tamás Amaryllis: Zero Patience
• Schubert Gusztáv: A hálózat csapdájában
• Harmat György: Dolores Claiborne

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Zero Patience

Tamás Amaryllis

Zenés filmparadoxon: „filmopera” az AIDS-ről. A szokatlan műfaji párosítás a lassan devalválódni látszó „te sem vagy más”-kampány eseményszámba menő bemutatója. Az ismeretterjesztői tudálékosságot szarkasztikus képi árnyalással ötvözi, mindvégig ízlésesen – a kényesebb lelkeknek is lehetőséget adva arra, hogy ne fordulhassunk el a kor „prózai” problémáitól. Az AIDS-tragikomédiából hiányzik az igazi mese, a hős és a pszichológiai szféra. Itt a lélek és a jellem: ellenpólusa a valós világnak, s a film varázsa éppen abban áll, hogy lebegő könnyedséggel kokettál a káosszal. Szabadon áramolhatnak a nézői gondolatok – mindenfajta racionális, morális és esztétikai cenzúra nélkül.

A nyugati melegfilm-kultúra e reprezentánsa olyan, akár egy szürreális álom. A lét realitásának és irrealitásának fantasztikumával és bonyolultságának minden abszurditásával. A kanadai filmet csak a Cirko Gejzír vetíti a British Council segítségének köszönhetően, minden hónap harmadik és negyedik péntekjén – a Meleg Napokon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1002