KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/január
AMERIKA HÁBORÚI
• Kolozsi László: Megszállottak Amerika háborúi
• Barotányi Zoltán: Véres emlékek Az iraki konfliktus dokumentumfilmen
• Barkóczi Janka: A másik élete Izraeli-arab háborúk
BRET EASTON ELLIS
• Hungler Tímea: Nárcisz és Psycho Ellis Csodaországban
FRANCE NOIR
• Ádám Péter: A szorongás jegyében Henri-George Clouzot és a film noir
• Ádám Péter: A pokol bugyraiban
• Sepsi László: Véresen tálalva Új francia horrorfilmek
GREENAWAY
• Lajta Gábor: Mérföldnyi festett sötétség Rembrandt és Greenaway
KEN LOACH
• Gyenge Zsolt: Ha egyet láttál, mindet láttad? Ken Loach
• Takács Ferenc: Egy szelíd szabadságharcos Szabad világ, Barátom Eric
TELEVÍZÓ
• Orosdy Dániel: Kistelepesek Szomszédok
NETMOZI
• Baski Sándor: Hamarosan a mozikban A filmelőzetesek története 2.
• Hirsch Tibor: Szecskázz! You Tube-mozi
KÖNYV
• Parragh Ádám: Ömlesztett vércsoportosítás Vajdovich Györgyi – Varga Zoltán: A vámpírfilm alakváltozatai
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Kötél általi bizonyítás Sopsits Árpád: A hetedik kör
• Csáki Judit: Nincs kegyelem A Nibelung-lakópark
• Tüske Zsuzsanna: Drámába zárva Halálkeringő
• Nevelős Zoltán: A tükör túloldalán Doctor Parnassus és a képzelet birodalma
MOZI
• Varró Attila: A doboz
• Baski Sándor: Woodstock a kertemben
• Kovács Marcell: Hold
• Schreiber András: California Dreamin’
• Tüske Zsuzsanna: Továbbállók
• Roboz Gábor: 51-es bolygó
• Forgács Nóra Kinga: Legmelegebb nap
• Vajda Judit: Karácsonyi történet
• Parádi Orsolya: Sárkányvadászok
• Sepsi László: Pokoli édenkert
• Szabó Noémi: Derült égből szerelem
DVD
• Alföldi Nóra: Elit halálosztók
• Pápai Zsolt: Andrzej Wajda háborús trilógiája
• Kovács Marcell: Hozzátok el nekem Alfredo Garcia fejét!
• Nagy V. Gergő: Alkonytájt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Legmelegebb nap

Forgács Nóra Kinga

Humpday – amerikai, 2009. Rendezte és írta: Lynn Shelton. Kép: Benjamin Kasulke. Zene: Vince Smith. Szereplők: Mark Duplass (Ben),Joshua Leonard (Andrew), Alycia Delmore (Anna), Lynn Shelton (Monica), Trina Willard (Lily). Gyártó: Magnolia Pictures. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 94 perc.

Nem véletlen, hogy a Legmelegebb nap a 2009-es Sundance Filmfesztiválon és a New York Times hasábjain is sikert aratott: Lynn Shelton forgatókönyvíró-rendező-producer minimál költségvetésű buddymovie-ja két ma divatos mozgóképi tematikára, a kertvárosi Amerika kritikájára és a coming of age filmek problémafelvetéseire is reflektál, ráadásul úgy helyezi természetes megvilágításba háromfős szereplőgárdája problémáit, hogy közben valóban közel viszi azokat a nézőhöz is.

Anna és Ben fiatal házasok, akik a kertvárosi Amerika idilljében szépen haladnak előre a ház-autó-gyerek kijelölte ösvényen, és bár szexelni olykor túl fáradtak, nincs köztük olyan dialóg, melyben legalább kétszer el ne hangozna a kétes (valóság)értékű varázsige: szeretlek. Egy éjszaka közepén váratlanul toppan be életükbe Ben régi haverja, Andrew, aki poszt-hippi attitűdjével fenekestül forgatja fel a pár hétvégéjét, kimerítő érzelmi vihart kavarva az állóvízben. A kézikamerával felvett improvizációs jelenetek önmagukban nem túlzottan erősek, de a három ember egymáshoz és önmagához való viszonyának alakulása leköti a nézőt. A rögtönzés szabadjára engedi az amerikai szlenget és az életmódokat, értékrendeket, spirituális és művészi hadovákat tépázó (ön)iróniát. Hogy megszületik-e a művészi pornófilm, aminek ötlete egy dionüszoszi éjjelen a haverok fejében megfogant? E kérdés körüli bonyodalmak teszik próbára Anna és Ben kapcsolatát, Andrew és Ben énképét, az erre adott válasz azt üzeni: mire az ember pocakot ereszt, már kialakul személyiségének az a stabil szerkezete, ami bizony megszabja szabadsága határait, ám ezek a határok éppúgy fakadnak magából az emberből, mint a társadalmi elvárásokból.

A sok külvárosi életmódot sújtó kritika után üdítő észrevétel: az ember felnőtté érhet, ha az amerikai álom és a fehér kerítés mögött húzódó kétautós-családos hétköznapokban valódi értékeket is keres, amiket a pillanatnyi kitörési vágy megkérdőjelez ugyan, de végső soron mégis inkább hitelesít.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10026