KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/november
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Szupergettósítás Kultúrtévé
FINCHER ÉS A FACEBOOK
• Baski Sándor: Netpolgár A közösségi háló
NŐI SZEMMEL
• Hungler Tímea: A kamera neme Női tekintet
• Kovács Kata: Az apa árnyéka Úl raj: Sofia Coppola
• Alföldi Nóra: Ösztrogén, vagy valami hasonló Angelina Jolie
PERZSA NŐK
• Iványi Zsófia: Kőzáporban Női sorsok Perzsiában
• Barkóczi Janka: Perzsa kertek Beszélgetés Shirin Neshattal, Shoja Azarival és Tóth Orsival
A HELY SZELLEME
• Roboz Gábor: A legszűkebb kelepce Klausztrofób thrillerek
• Varró Attila: A törlesztés démonai Kísértetházak
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Túlélni az életet Velence
KÉPMESTEREK
• Rédey Soma: Fény a falon Beszélgetés Tóth Jánossal
IVAN PASSER
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje – 2. rész
FILMISKOLA
• Pápai Zsolt: Serpenyő és puska Hangnemváltás és kevert hangnem
• Varga Zoltán: Életút-kereszteződések Párhuzamos elbeszélések
KRITIKA
• Csillag Márton: Viccen belül Egy komoly ember
• Gorácz Anikó: Sorskönyv Szekeres Csaba: Örvény
FILM / REGÉNY
• Nevelős Zoltán: Egy zárkózott angol úr Martin Booth: Az amerikai
• Kovács Marcell: Rózsaszín szorongás Az amerikai
MOZI
• Varró Attila: Szerelmi bűnök
• Pápai Zsolt: Tőzsdecápák 2: A pénz nem alszik
• Vajda Judit: A lány aki tűzzel játszott
• Kolozsi László: Ünnepek után
• Baski Sándor: Nömadak Tx
• Szabó Noémi: Babák – Az első év
• Tüske Zsuzsanna: Ízek, imák, szerelmek
• Vörös Adél: Sejtcserés támadás
• Forgács Nóra Kinga: Képzelt szerelmek
• Lovas Anna: Őrzők legendája
• Parádi Orsolya: Gru
• Sepsi László: Alfa és Omega
• Alföldi Nóra: Dobogó kövek
DVD
• Varró Attila: Vörös szikla
• Géczi Zoltán: A nyakörv
• Sepsi László: Végrehajtók
• Pápai Zsolt: Láncra vert igazság
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Gru

Parádi Orsolya

Despicable Me­ – amerikai, 2010. Rendezte: Chris Renaud, Pierre Coffin. Írta: Sergio Pablos történetéből Ken Daurio, Cinco Paul. Zene: Heitor Pereira, Pharrell Williams. Gyártó: Illumination Entertainment. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 95 perc.

 

„Superbad – Superdad”. Ennyiben jelöli meg főszereplő fejlődéstörténetének alfáját és omegáját a rendező a film szlogenjében. Csak egy aprócska betű a különbség a csúnya antihős és a melegszívű pótapuka között, akivé Gru a történet végére válik. A cérnalábú, hordóhasú gonosztevő élete főművére készül, a Hold ellopására. Az ehhez szükséges szupergépet a konkurens Vektor őrzi bevehetetlen villájában, amelynek kapuja csak a sütit áruló három árva kislány előtt tárul fel. Gru agyában összeáll a terv: örökbefogadja a lányokat, és megszerzi a zsugorsugarat. Életveszélyes eszközök, gyanús vegyszerek, bombából készült ágy – nem kifejezetten babaház várja a testvéreket, de ellenállhatatlan bájuk néhány jól irányzott csapással hamarosan széttöri a gonosz szívét borító páncélt. A kiscicás mesekönyvet eleinte kiröhögő Gru azon kapja magát, hogy nincs fontosabb számára, mint a lányok balettelőadása.

A látványvezérelt, szemkápráztató tájakon játszódó, lassított felvételes, az utolsó szőrszálig kidolgozott 3D animációktól – mint az Avatar vagy Az Őrzők legendája – eltérően az amerikai rajzfilmek másik vonulata mintha a karakterábrázolásra fektetné a hangsúlyt. Ilyen volt a Wall-E, a Fel!, és ilyen a Gru is. Kevés, karikatúraszerűen megrajzolt figura, jellemkomikum, és a lelki jelenségek szellemes vizsgálata jellemzi ez utóbbiakat. A kezdetben kissé üresnek ható univerzum attól telik meg élettel, hogy fontos dolgokról esik szó benne: az örökké elégedetlen anya árnyékával küzdő fiút az önzetlen gondoskodás segíti a boldogsághoz, a három árva nem adja fel a reményt. A tartalom pedig túlnő a formán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10356