KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/május
SÖTÉT VADNYUGAT
• Benke Attila: Kamerába lőni Western és önreflexió
• Varró Attila: Balladák a B-oldalról Western és revizionizmus
• Nevelős Zoltán: Deadwood A káosz urai
PSZICHO-FILMEK
• Pintér Judit Nóra: Az őrület mítoszai Pszicho-mozi
• Kovács Kata: Az eszképizmus lobotómiája Álomháború
• Iványi Zsófia: Horrorba hasadt lelkek Többszörös személyiségek
LATIN MOZI: KUBA
• Lénárt András: A Comandante mozija Új kubai filmek
• Bácsvári Kornélia: Titón szigete Tomás Gutiérrez Alea
• Bilsiczky Balázs: Kuba színei Beszélgetés Gödrös Frigyessel
• Gödrös Frigyes: A dolgok kezdete
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Melegítő fények Sós Ágnes portréjához
• Santa Dan: Egy meg sem született szerelem temetése Visszatérés – Retrace
• Harmat Eszter: Itt vagyunk YouTube-generáció?
INTERNET
• Kömlődi Ferenc: Webkameránk a világ szeme Online videókommunikáció
FILMEMLÉKEZET
• Harmat György: A realizmus csele Politika és művészet
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A rossz út Totál szívás
FILM / REGÉNY
• Lovas Anna: Törékeny életek Haruki Murakami: Norvég erdő
• Varró Attila: Ösvény vagy tisztás Norvég erdő
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Átjáróház Ki/Be Tawaret
• Báron György: Hunnia, a Paradicsom Két világ közt
MOZI
• Schubert Gusztáv: Férfit látok álmaidban
• Forgács Nóra Kinga: Egyszer fenn egyszer lenn
• Alföldi Nóra: Seraphine
• Szabó Noémi: A lány és a farkas
• Vajda Judit: Instant dohány
• Nevelős Zoltán: Winter’s Bone
• Roboz Gábor: Élve eltemetve
• Kovács Marcell: Csúcshatás
DVD
• Varga Balázs: Nosztalgia
• Kovács Marcell: 8 millió halál
• Gorácz Anikó: A varázsló álma
• Nagy V. Gergő: Bronson
• Varga Zoltán: Magasfrász
• Benke Attila: Yentl
• Tosoki Gyula: TRON, avagy a számítógép lázadása
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A lány és a farkas

Szabó Noémi

Red Riding Hood – amerikai, 2011. Rendezte: Catherine Hardwicke. Írta: David Johnson. Kép: Mandy Walker. Zene: Brian Reitzell és Alex Heffes. Szereplők: Amanda Seyfried (Valerie), Shiloh Fernandez (Peter), Gary Oldman (Solomon), Lukas Haas (Auguste). Gyártó: Warner Bros. / Random Films. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 100 perc.

Az első Alkonyat-filmet jegyző Catherine Hardwicke Piroska és a farkas-átirata vizuális világában megidézi Neil Jordan klasszikusát, a Farkasok társaságát, de történetvezetésében nem jut túl a Twilight-széria korlátain. Hardwicke adaptációja misztikus krimibe oltott románc, egy elrendezett házasság és egy gyilkosságsorozat árnyékában szövődő szerelmi háromszög története a Grimm-meséből ismert motívumok szabad felhasználásával.

Míg a pubertáson szerencsésen túljutott közönséggel számoló adaptációk nagy részében a farkas megjelenése a másik címszereplő szexuális ébredéséhez köthető, A lány és a farkas esetében a szexualitás helyett a szerelem, és a fullasztó kisközösségből való elvágyódás kapja a főszerepet. Passzív hősnőnk a körülötte élő férfiak brutális dominanciaharcának kereszttüzében az önálló döntéshozatal kényszerével küzd, de jellemfejlődés hiányában vívódása a film végére sem oldódik fel. A banális romantikus szál mellett a klasszikus whodunit-sztori hivatott fenntartani a nézők figyelmét, nem kevésbé bejáratott klisék mentén: a nyomok és megérzések egy jó öreg flashback-rendszerű szembesítőjelenetbe torkollnak, ahol az utolsó emlék hordozza a végső ütőkártyát.

A végletekig stilizált díszletek között egy végtelenül egysíkú történet zajlik; a szexualitás enigmája és a népi folklór metaforáinak ezer olvasata helyett a film egyszerhasználatos szimbólumokat kínál, lebutított, vagy sehová sem vezető mitológiai utalások ingatag rendszerére alapoz. A lehengerlő látvány jó darabig elkendőzi az alkotók mese iránti közönyét, de a megszelídített vérfarkas motívuma végképp lerántja a leplet a sterilizált történetről: a kasztrált monstrum és a szexualitás ellopott rejtélye csinos kamaszok évődésévé torzítja az archetipikus sztorit – nagymama vörösborába Coca Colát csempészett az álomgyár.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/05 53-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10633