KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/január
• Muhi Klára: Képtelen év Filmrendszerváltás 2011
• Barkóczi Janka: Válságok és választások Beszélgetés Fliegauf Bencével
• Kolozsi László: „Ez lesz a legnehezebb filmem” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kovács Bálint: „Mint lúd a jégen” Beszélgetés Körösvölgyi Zoltánnal
PIXEL VS. CELLULOID
• Ádám Péter: A fejlődés ára Digitális mozi

• Huber Zoltán: Kóma és virágzás Beszélgetés Szabó Gáborral
SPORTMOZI
• Varró Attila: Az utolsó dobás Film és baseball
• Bikácsy Gergely: Sakk a művészetnek! Bábok és filmek
• Varga Dénes: Lyukra játsszák A svindler
SZÍNÉSZ/RENDEZŐ
• Baski Sándor: A politika hálójában George Clooney filmjei
• Géczi Zoltán: A nevem Jackie A Jackie Chan-brand
SCHORM/KISHON
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 2. rész
• Barkóczi Janka: Van szerencsénk Ephraim Kishon, a filmrendező
FILMISKOLA
• Margitházi Beja: Képi balett Résfilmek és egyéb kísérletek

• Bilsiczky Balázs: A kikerülőművész Beszélgetés Kardos Sándorral
FILM / SZÍNHÁZ
• Roboz Gábor: Mint a vakablak Yasmina Reza: Az öldöklés istene
• Varró Attila: Négy fél között Roman Polanski: Az öldöklés istene

• Forgách András: Ördöge van Faust
KRITIKA
• Vajda Judit: Csoda Le Havre-ban Kikötői történet
• Pápai Zsolt: A szívem visszahúz Kopaszkutya Kettő
MOZI
• Barkóczi Janka: Martha Marcy May Marlene
• Varró Attila: Texas gyilkos földjén
• Kovács Kata: Fifti-fifti
• Hlavaty Tamás: Álcák csapdája
• Kolozsi László: Szűz vonalban
• Forgács Nóra Kinga: Legjobb szándék
• Vincze Teréz: Retró szerelem
• Sepsi László: Ördögsziget
• Baski Sándor: A rend őre
• Kovács Marcell: Trancsírák
• Alföldi Nóra: Jack és Jill
• Tüske Zsuzsanna: SOS Love: Az egymillió dolláros megbízatás
• Nevelős Zoltán: Mission Impossible: Fantom protokoll
DVD
• Pápai Zsolt: Szövetség az ördöggel
• Czirják Pál: Csillagosok, katonák
• Nagy V. Gergő: Greenberg
• Varga Zoltán: Végső menedék
• Tosoki Gyula: A szabadság himnusza
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

Klasszikus képregényeink újratöltve

A Papírmozi rovatban rendszerint a legújabb hazai megjelenésekről esik szó, és ez nyilván így is van rendjén. Ám azt se feledjük, hogy van egy egyedien magyar hagyománya is a képregénynek, és a közelmúlt egyik fontos fejleménye, hogy a korábbi időszak feledéstől fenyegetett műveit új kiadásban köszönthetjük.

A szóbuborékos képregények az 1930-as évek elején érkeztek meg Amerikából, és igen gyorsan el is terjedtek Európa-szerte. Hazánkban azonban az 1938-as sajtótörvény következtében éppen azok a kiadók vesztették el lapengedélyüket, amelyekben ezek a képsorok megjelentek. Egy évtizeddel később pedig a szovjet típusú kultúrpolitika imperialista mocsoknak ítélt minden képregényt.

1956 után Gugi Sándor és Cs. Horváth Tibor elérték annak az engedélyeztetését, hogy irodalmi művek adaptációi képregények formájában jelenhessenek meg. Ez a sajátosan magyar, a képregény formanyelvének bő fél évszázados fejlődését szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyó változata a képregénynek, igen szép számú, elsősorban grafikai szempontból érdekes művet eredményezett. Ennek a közkeletűen „adaptációs képregénynek” nevezett műfajnak a legkiválóbb művelői Zórád Ernő (1911–2004), Korcsmáros Pál (1916–1975) és Sebők Imre (1906–1980) voltak, akiknek a munkáit jó harminc évvel a zsáner aranykora után láthatjuk viszont.

Zórád Ernő

A klasszikus képzettségű, a képregényhez a festészet irányából kényszerből érkező Zórád készítette 1957-ben az első magyar szóbuborékos képregényt, a Winnetou-t. Számára különösen nagy nyűgöt jelentett a forgatókönyvek túlnyomó többségét jegyző Cs. Horváth Tibor által a grafikának igencsak szűkmarkúan kijelölt tér, és egy idő után egyedül dolgozott. Az 1980-as években mintegy húsz képregénye a nyugati albumokra emlékeztető, A4-es méretben, kiszínezve jelenhetett meg, igaz, továbbra is újságos terjesztésben. Az akkori magas példányszámoknak köszönhetően ezek a kiadványok a mai napig viszonylag könnyen beszerezhetők antikváriumokban, bolhapiacokon, képregénybörzéken. A rendszerváltás után Zórád szakított a képregényekkel, halála után pedig jogtulajdonosi viták akadályozták a gyűjtők által remélt újrakiadásokat. Első reménysugárként 2011-ben, születésének századik évfordulója alkalmából végre megjelenhetett egy limitált kiadású gyűjtemény sci-fi témájú képregényeiből.

Távol a Földtől. 56 oldal, fekete-fehér, irkafűzött. Kiadó: Windom.

Korcsmáros Pál

Korcsmáros egészen más úton jutott el a képregényhez: eleinte újságíró volt, majd karikatúrára váltott, és az egykori Pesti Izében megjelent munkái szolgáltak referenciaként, amikor az 1957-ben induló Füles rejtvényújság képregényrajzolókat verbuvált. Találkozása Rejtő Jenő világával különösen szerencsésnek mondható, karakteres rajzai kiválóan adják vissza P. Howard szellemességét. Az első újrakiadások az 1980-as években kezdődtek, amikor a Fülesével megegyező méretben lehetett megvásárolni számos „teljes képregényt”, túlnyomórészt éppen Korcsmáros munkáit. Örökösei 2002-ben indították útjára a kiemelkedően sikeres Rejtő–Korcsmáros-sorozatot, amelyben az eredeti rajzok gondos retusálásával és kiegészítésével, helyenként értő korrigálásával és a rejtői szöveg helyreállításával egyszerre korhű és modern képregényeket ad a kezünkbe a kiadó, két kimagaslóan tehetséges grafikus, Garisa H. Zsolt és Varga Zoltán segítségével. Ezzel párhuzamosan folyik a Korcsmáros Pál által megrajzolt klasszikus irodalmi művek gyakorlatilag változatlan közreadása is.

Rejtő-Korcsmáros sorozat 1-6, színes, keménytáblás kötetek. Irodalmi klasszikusok képregényben 1-8, fekete-fehér, puhafedeles kötetek. Kiadó: Képes Kiadó

Sebők Imre

A klasszikus magyar képregény harmadik muskétása Zórádhoz hasonlóan klasszikus képzést kapott, ám anyagi okokból már fiatalon sajtóillusztrációkkal, címlapok készítésével kellett foglalkoznia, 1957-ben pedig ő is a képregénynél kötött ki. Legtöbb képregénye kalandtörténet, különösen sok Jókai- és Jack London-művet olvashatunk az ő rajzaival, főleg a Népszavában és a Magyar Ifjúságban. Ellentétben Zóráddal és Korcsmárossal, az ő munkáiból sokáig szinte semmilyen újrakiadás nem volt. Életművének elsősorban a gyűjtőket megcélzó kiadása 2006-ban indult.

Sebők Imre-sorozat 1-9, fekete-fehér, puhafedeles kötetek. Kiadó: Windom.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10920