KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
   2012/április
BERLIN
• Schubert Gusztáv: Fekete éjjel közepén Csak a szél
EMBER AZ ŰRBEN
• Géczi Zoltán: Hello, Spaceboy! Űrutazás és film
• Várkonyi Benedek: Ember az űrben Beszélgetés Almár Iván csillagásszal
• Barotányi Zoltán: Égből hullott mesék Kataklizmamozik és tudomány
TITANIC 100
• Hubai Gergely: Száz év ütközései Titanic-filmek
FILM ÉS EROTIKA
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 2. rész
• Harmat György: Előítélet a bőrünk alatt Pasolini, film, homoszexualitás
FILMISKOLA
• Benke Attila: A nagypapa mozijában A némafilm utóélete
• Margitházi Beja: Régi idők új mozija A némafilm utóélete (1990–2012) [RÉSZLET]
MESEFILMTERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyvvel, sorskönyvtelenül Meseterápia – 3.rész
• Varga Zoltán: Százszor volt, hol nem volt… Magyar népmesék 1-100.
MOZIPEST
• Sípos Júlia: „Ebből ismertem meg a Tabánt!” Ráday Mihály Budapestje
KÖNYV
• Bocsor Péter: Könnyűszerkezetes történetek Syd Field: Forgatókönyv
KRITIKA
• Kovács Bálint: Boldogság, gyere haza! Beszélgetés Szirmai Mártonnal
MOZI
• Roboz Gábor: A fekete ruhás nő
• Forgács Nóra Kinga: Bordélyház
• Huber Zoltán: Torrente 4­
• Barkóczi Janka: A vér és a méz földje
• Pálos Máté: A bosszú jogán
• Kovács Marcell: Fehér pokol
• Baski Sándor: Csempészek
• Horváth Eszter: Francia hétvége
• Vajda Judit: Járhatatlan út
• Parádi Orsolya: Szemünk fénye
• Szabó Noémi: A legszebb dolog
• Tüske Zsuzsanna: Lazacfogás Jemenben
DVD
• Bocsor Péter: Ne bántsátok a feketerigót!
• Baski Sándor: A vad gyerek
• Varga Zoltán: Susi és Tekergő
• Sepsi László: A vérdíj
• Géczi Zoltán: Isten haragja

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A legszebb dolog

Szabó Noémi

­Un heureux évenement – francia, 2011. Rendezte: Rémi Bezançon. Írta: Eliette Abecassis regénye nyomán Vanessa Portal és Rémi Bezançon. Kép: Antoine Monod. Szereplők: Louise Bourgoin (Barbara), Pio Marmai (Nicolas), Josiane Balasko (Claire), Thierry Frémont (Tony). Gyártó: Mandarin Cinéma. Forgalmazó: Odeon. Feliratos. 107 perc.

Barbara, a filozófia-doktoriját szorgosan kopácsoló ambiciózus bölcsész, és a videótékában lézengő, filmes karrierről álmodozó Nico viharos szerelmét hamarosan gyermekáldással jutalmazzák az égiek; csakhogy a baba érkezése lerántja a földre a turbékoló szerelmeseket, és banális tündérmeséjük hirtelen realisztikus gellert kap.

A legszebb dolog kendőzetlenül mutatja be a családalapítás árnyékos oldalát; szó esik benne egészségügyi komplikációkról, szexhiányról, de még a bonyolult és használhatatlan babakocsikat sem kíméli. Szereplői második generációs értelmiségi fiatalok, akik gyermekük születésének pillanatáig tudásuk és képességeik alapján jelölték ki saját helyüket a világban, ám ahhoz, hogy a gyerekvállalás a legszebb dologgá váljon az életükben, kénytelenek felülbírálni saját identitásukat, és a gyermeket tenni annak origópontjává. Ahogyan a szereplők fájdalom és lemondás árán átlényegülnek anyává és apává, úgy fogynak a filmben a kulturális utalások és a filozófiai szövegrészletek; a Másikkal való egyesülés kudarca lassan egy depressziós nő frusztrációivá szelídül, a fojtogató Semmi pedig hétköznapi magányba torkollik.

Rémi Bezançon filmje megmutatja a fárasztó hétköznapok győzelmét a Barbara által képviselt intellektus felett és a sekélyes családi értékrend diadalát a Nicónak tulajdonított banális szabadságeszményen: mélynek szánt problémafelvetéseivel igyekszik többnek látszani egyszerhasználatos romkomnál, miközben unalmas formanyelvével és a kétdimenziós figurák szájába adott kimódolt konfliktusaival a keményvonalas művészfilmek elitizmusán is megpróbál felülkerekedni. Az eredmény egy középszerű midcult mozi, ami egyszerre vár nézőjétől bizonyos fokú műveltséget és némi megbocsátó szentimentalizmust, hogy szemet hunyhassunk a sablonos tanulságok felett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/04 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11106