KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/november
A 007-ES MODELL
• Huber Zoltán: A kém, akit szeretünk Bond-imázs
KRITIKA
• Alföldi Nóra: Nápoly felett az ég [FEBRUÁRTÓL] Matteo Garrone: Reality
MAGYAR MŰHELY
• Kovács Bálint: Megtalálni a kulcsot [FEBRUÁRTÓL] Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
KRITIKA
• Pintér Judit Nóra: Haneke poklai Michael Haneke: Szerelem
GENGSZTER-KÓD
• Varró Attila: Vad bandák [FEBRUÁRTÓL] Retró-gengszterfilmek
• Pápai Zsolt: Törpe cézárok [FEBRUÁRTÓL] Elfeledett klasszikus gengszterfilmek
TONY SCOTT
• Varró Attila: Robotpilóták [FEBRUÁRTÓL] Kultuszmozi: Top Gun
KRITIKA
• Vincze Teréz: Vicces, de nem nevetünk [FEBRUÁRTÓL] Ulrich Seidl: Paradicsom: Szeretet
A 007-ES MODELL
• Szabó Ádám: Otthagyni a Nőt [FEBRUÁRTÓL] James Bond és a Kényelemhányados
CHRIS MARKER
• Bikácsy Gergely: Utópia-macskák [RÉSZLET] Chris Marker (1921-2012)
KRITIKA
• Margitházi Beja: Lombtalan álmok [FEBRUÁRTÓL] Vancsó Zoltán: Álomvölgy
PSZICHOTHRILLER
• Varga Zoltán: Lélekmélyi alvilág [RÉSZLET] A pszichothriller
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Motorizált gengszterék [FEBRUÁRTÓL] urt Sutter: Kemény motorosok
A 007-ES MODELL
• Hirsch Tibor: Bond színeváltozásai A 007-es szabvány
• Hubai Gergely: Dum-di-di-dum-dum [FEBRUÁRTÓL] Bond-zenék
TONY SCOTT
• Sepsi László: Ellenőrzött vonatok Tony Scott (1944-2012)
CHRIS MARKER
• Bíró Yvette: Az idő spiráljában Chris Marker: Nap nélkül
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: A többi néma csend? Krúdy Gyula mozijában
PSZICHOTHRILLER
• Varró Attila: Kettős hatás Amíg alszol
• Csiger Ádám: A könyörtelen színház Az art-giallo
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: A dózse rinocérosza Velence
MARILYN
• Ádám Péter: A védtelenség diszkrét bája Marilyn Monroe 2. rész
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Motorizált gengszterék Kemény motorosok
KRITIKA
• Margitházi Beja: Lombtalan álmok Álomvölgy

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Pszichothriller

A pszichothriller

Lélekmélyi alvilág [RÉSZLET]

Varga Zoltán

A pszichothrillert mindmáig a horrorral határos műfajként jegyzik, holott világmagyarázata nem a természetfölötti rémségekre, hanem nagyon is valóságos társadalmi, családi defektekre épül.

„Ki is vagyok én itt?” – teszi fel a zavarba ejtő kérdést A mostohaapa címszereplője, aki egy óvatlan pillanatban másnak adja ki magát állítólagos szerettei előtt, mint akinek addig hitték. Nevelt lánya, Stephanie ugyan mindig is gyanakodott, hogy Jerry sötét titkot őriz, s talán ő az a családirtó mostohaapa, aki egy éve nyomtalanul eltűnt, alkalmasint éppen azért, hogy újabb családba beházasodva ismét ölhessen. Joseph Ruben pszichothrillerének emblematikus mozzanata a telefonbeszélgetés során vétett elszólás, ami leleplezi Jerryt, s egyúttal a műfaj gondolatvilágáról és dramaturgiájáról is sokat elárul. A pszichothriller az ember identitását, lelkivilágát, elméjét kezeli a legnagyobb rejtélyként, pontosabban – más szemszögből – a legnagyobb veszélyforrásként; beteg elmék labirintusában kalauzol minket, s a fenyegetésüket körülszövő félelem és gyanakvás természetét térképezi. A mostohaapa önleleplező elszólása az erőszak lavináját indítja el – míg ez idáig a fokozatos feszültségépítést preferálta a film hatásmechanizmusa, a csúcsponton hagyja előtörni címszereplőjéből a mészárost, mintegy azt jelezve, hogy a lélektani hadviselés végül óhatatlanul fizikai összecsapásokban éri el tetőpontját. A pszichothriller bő fél évszázados sikertörténete során ezt számtalanszor láthattuk megvalósulni, ám a műfaj érdeklődése elsődlegesen nem a kiontott vérre, hanem az emberi psziché sötét oldalára irányul.

Ennek ellenére a pszichothrillert mindmáig a horrorral határos műfajként jegyzik, jóllehet a két zsáner nem szükségszerűen, nem általában véve mutat átfedést – sokkal inkább bizonyos alkotások műfaji besorolhatóságának többértelműsége ad okot e szomszédság feltételezésére. Ilyenek azok a horrorfilmek, amelyek lebegtetik a lehetőséget, hogy az általuk bemutatott abnormalitás nem fantasztikus jelenség, hanem egy bomlott elme rendellenes működésének terméke, legyen szó átváltozástól rettegő hősnőről (Macskaemberek), boszorkányokat vizionáló fiatalasszonyról (Rosemary gyermeke), vagy kísértetekkel cimboráló családapáról (Ragyogás)…

[…]


[A teljes cikk februártól lesz online elérhető, addig csak a lapban olvasható. Egy szám ára csak 490 Ft!

Éves előfizetéssel még olcsóbb, számonként csak 395 forint.

A nyomtatott Filmvilág digitális változatban is előfizethető (havonta 390 forintért) a dimag.hu honlapon]


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/11 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11109