KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/október
HATÁRSÁV
• Baski Sándor: „Hamarosan a könyvesboltokban” Irodalmi trailerek
FILMKÁNON
• Varga Balázs: Csak egy lista A 10 legjobb film
• Schubert Gusztáv: Mozimatek Mire jó a filmlista?
ANTONIONI
• Báron György: Michelangelo tekintete Antonioni töredékek
• Kelecsényi László: Magyar kapcsolat [JANUÁRTÓL] Antonioni Pesten
GENGSZTER-KÓD
• Pápai Zsolt: Törpe cézárok Elfeledett klasszikus gengszterfilmek
• Varró Attila: Vad bandák [JANUÁRTÓL] Retró-gengszterfilmek
MARILYN
• Ádám Péter: A védtelenség diszkrét bája Marilyn Monroe – 1. rész
NABOKOV
• Kulcsár Géza: A Nabokov-négyszög H. és H. – bűn és kétségbeesés
• Ardai Zoltán: Utazás a nimfával Lolita-adaptációk
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: 738 perc Déry Tibor életéből Egy film-nagyregény lapjai
• Bán Zsófia: A jó banalitása Amerikai monográfia Forgács Péterről
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Pest nagytotálban Beszélgetés Nagy Bálinttal
TELEVÍZÓ
• Pintér Judit Nóra: Forró szék Enyedi Ildikó – Gigor Attila: Terápia-sorozat
• Kovács Kata: Lelki Columbo Beszélgetés Gigor Attilával
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Betyár, becsület Don Winslow: Barbár állatok
• Sepsi László: Zöld MacGuffin Oliver Stone: Vadállatok
KRITIKA
• Kovács Kata: Sosem fogok a hajamon lógni Deák Krisztina: Aglaja
• Kovács Marcell: Szemtanú nélkül Peter Strickland: Berberian Sound Studio
MOZI
• Pápai Zsolt: Temetésem szervezem
• Baski Sándor: Szesztolvajok
• Roboz Gábor: Pardon
• Forgács Nóra Kinga: Toszkán szépség
• Kovács Kata: Hétszer lenn, nyolcszor fenn
• Csiger Ádám: Gázos
• Huber Zoltán: Kertvárosi kommandó
• Varga Zoltán: Lorax
• Barkóczi Janka: A második feleség
• Sepsi László: Démoni doboz
• Varró Attila: Üss vagy fuss
DVD
• Pápai Zsolt: Barátom, Harvey
• Sepsi László: Ház az erdő mélyén
• Varga Zoltán: Top Secret!
• Tosoki Gyula: Vad évad
• Géczi Zoltán: Lockout – A titok nyitja
• Bata Norbert: Maraton életre-halálra
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Deák Krisztina: Aglaja

Sosem fogok a hajamon lógni

Kovács Kata

Aglaja felnövekvése és kitörése a kegyetlen show business rabságából klasszikus női önfelszabadítás-történet.

Deák Krisztina női sorsokat középpontba helyező adaptációinak sorába (Köd, Jadviga párnája, A miskolci boniésklájd) szépen illik Aglaja Veteranyi A gyermek a forró puliszkába esett című önéletrajzi ihletésű írásának megfilmesítése. Egy magyar–román artistacsalád a Ceauşescu-diktatúra idején Nyugatra szökik, és ott próbálnak érvényesülni. Kislányuk, Aglaja, csodálattal vegyes rettegéssel figyeli édesanyja akrobata mércével is extrémnek minősülő, világraszóló számát: a haján lógva végzi artistamutatványait.

A cirkusz világában az ártatlan varázslat és a rideg perverziók egyszerre vannak jelen. „Én sosem fogok a hajamon lógni, nem én. Csomókban tépem a hajamat, akár a levescsirke tollait.” (Billinger Edit fordítása) – mondja a kislány a regényben. Aglajától a családi hagyomány azt várja, hogy maga is híres mutatványos legyen, története pedig a cirkusz kegyetlensége elleni szabadságharcról szól. A lány a test-kultusztól megnyomorított világban veszíti el gyerekkori társát, a Flygirlt, a cirkusz talmi csillogása ragadja el tőle mindig többre vágyó édesanyját, és a vándortársulat laza erkölcsű és fojtogató közössége teszi tönkre szülei házasságát is. Hamar megtanulja a cirkusz szabályai szerint korlátozni és használni saját testét: hogy ne látsszon, ha nagyon félti az édesanyját, egy követ szorít a fogai közé.

Műfaji szempontból sokszínű munka az Aglaja: van benne család- és felnövéstörténet, road movie, melodráma. Ellentmondásos, hogy ebben a hangsúlyosan karakterközpontú történetben, a cím irányadása ellenére sem mindig egyértelmű, hogy ki a központi karakter, részben, mivel egészen más típusú színészi feladatokat bíztak a díva-anyát alakító Ónodi Eszterre, mint a gyerek és a fiatal Aglaját alakító lányokra. Előbbi nagy gesztusokkal, párbeszédekkel van jelen, míg az Aglaját alakító Jávor Babett és Móga Piroska szerepe – a narrációval együtt is – sokkal csendesebb, inkább a tekintetek erejét használja. A költői filmnyelvhez képest mégis gyakran marad el a karakterábrázolás, például, ahogyan Veteranyi regényében, a film fontos motívuma az étkezés, ám a puszta látványon túl nincsen különösebb szerepe sem a kis Aglaja falatozásait bemutató montázsnak, sem a puliszkának, míg a valódi funkcióval ellátott bizarr látványelemek – például Ónodi Eszter kakas-agyvelőt szürcsölő szája – méltán emblematikusak.

Aglaja vágyik rá, ugyanakkor irtózik a női cirkuszosok sorsától, amit neki is szánnak: mindannyian csak a testükön keresztül valósíthatják meg önmagukat. Az életük a hallatlan testi fegyelem körül forog, holott éppen a közönség testtel kapcsolatos fantáziaképeit szolgálják ki. A Flygirl a fizika törvényeinek áthághatóságát ígéri, a revü pedig azt, hogy a meztelen mellekre ragasztott kis kék csillagot, vagy a hatalmasra tupírozott fanszőrzetet bárki megérintheti. Az örök túlélő anya hátborzongató mutatványával ostromolja a világhírnevet, és egy olcsó samponreklám forgatásába majdnem belehal. Ahogy Frau Pepita (Esztergályos Cecília) velősen summázza, mi a nő dolga: flitterekbe bújtatott csípőjével úgy rajzolja a buja nyolcasokat, hogy a férfiak pénzt adjanak érte. Frau Lili (Lázár Kati) is ezen az elven nevelte fel a híres fanszőrzettel büszkélkedő lányát (Jordán Adél), maga pedig vérfagyasztó boldogsággal babusgatja az ágyában tartott, elégedetten tekergőző óriáskígyót, akit a legnagyszerűbb házastársnak tart (a film egyetlen sikeres násza). A testük attraktivitásának kiaknázásán túl nem sok esélyük van a boldogságra – ettől a tehertől szabadul meg a saját felfüggesztésére szánt kontya lenyisszantásával Aglaja. A film kezdő képsorának gyermekkort visszaidéző, fekete-fehér montázsát egy VHS-kazettán nyújtja át az immár felnőtt lánynak édesapja: jelen és múlt önreflektív kontrasztjában sejlik fel, mit tett a családdal a szórakoztatóipar.

Aglaja magyar-lengyel-román, 2012. Rendezte: Deák Krisztina. Írta: Aglaja Veteranyi A gyermek a forró puliszkába esett című regényéből Deák Krisztina. Kép: Máthé Tibor. Zene: Zbigniew Preisner. Hang: Kovács György. Vágó: Tuza-Ritter Bernadett. Jelmez: Szakács Györgyi. Díszlet: Stork Csaba. Producer: Muhi András, Ewa Puszczynska, Tudor Giurgiu. Szereplők: Ónodi Eszter (Sabine), Bogdán Zsolt (Tandarica), Jávor Babett (a kislány Aglaja), Móga Piroska (a nagylány Aglaja), Kamarás Iván (Milo), Solténszky Ráhel (Flygirl), Molnár Piroska (Frau Hitz), Lázár Kati (Frau Lili), Jordán Adél (Mary Mistral), Börcsök Enikő (Frau Schnydel), Bálint András (Roncalli cirkuszigazgató), Esztergályos Cecília (Frau Pepita), Keresztes Tamás (Petru). Gyártó: Inforg Stúdió. Forgalmazó: Ristretto Distribution – Katapult Film. 110 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/10 50-50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11200