KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/október
HATÁRSÁV
• Baski Sándor: „Hamarosan a könyvesboltokban” Irodalmi trailerek
FILMKÁNON
• Varga Balázs: Csak egy lista A 10 legjobb film
• Schubert Gusztáv: Mozimatek Mire jó a filmlista?
ANTONIONI
• Báron György: Michelangelo tekintete Antonioni töredékek
• Kelecsényi László: Magyar kapcsolat [JANUÁRTÓL] Antonioni Pesten
GENGSZTER-KÓD
• Pápai Zsolt: Törpe cézárok Elfeledett klasszikus gengszterfilmek
• Varró Attila: Vad bandák [JANUÁRTÓL] Retró-gengszterfilmek
MARILYN
• Ádám Péter: A védtelenség diszkrét bája Marilyn Monroe – 1. rész
NABOKOV
• Kulcsár Géza: A Nabokov-négyszög H. és H. – bűn és kétségbeesés
• Ardai Zoltán: Utazás a nimfával Lolita-adaptációk
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: 738 perc Déry Tibor életéből Egy film-nagyregény lapjai
• Bán Zsófia: A jó banalitása Amerikai monográfia Forgács Péterről
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Pest nagytotálban Beszélgetés Nagy Bálinttal
TELEVÍZÓ
• Pintér Judit Nóra: Forró szék Enyedi Ildikó – Gigor Attila: Terápia-sorozat
• Kovács Kata: Lelki Columbo Beszélgetés Gigor Attilával
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Betyár, becsület Don Winslow: Barbár állatok
• Sepsi László: Zöld MacGuffin Oliver Stone: Vadállatok
KRITIKA
• Kovács Kata: Sosem fogok a hajamon lógni Deák Krisztina: Aglaja
• Kovács Marcell: Szemtanú nélkül Peter Strickland: Berberian Sound Studio
MOZI
• Pápai Zsolt: Temetésem szervezem
• Baski Sándor: Szesztolvajok
• Roboz Gábor: Pardon
• Forgács Nóra Kinga: Toszkán szépség
• Kovács Kata: Hétszer lenn, nyolcszor fenn
• Csiger Ádám: Gázos
• Huber Zoltán: Kertvárosi kommandó
• Varga Zoltán: Lorax
• Barkóczi Janka: A második feleség
• Sepsi László: Démoni doboz
• Varró Attila: Üss vagy fuss
DVD
• Pápai Zsolt: Barátom, Harvey
• Sepsi László: Ház az erdő mélyén
• Varga Zoltán: Top Secret!
• Tosoki Gyula: Vad évad
• Géczi Zoltán: Lockout – A titok nyitja
• Bata Norbert: Maraton életre-halálra
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Lorax

Varga Zoltán

Lorax – amerikai, 2012. Rendzete: Chris Renaud és Kyle Balda. Zene: John Powell. Gyártó: Universal Pictures / Illumination Entertainment. Forgamazó: UIP – Duna Film. Szinkronizált. 86 perc.

Dr. Seuss az amerikai gyermekirodalom talán legnagyobb klasszikusának számít, akinek limitált szókinccsel fogalmazott – jórészt az olvasás elsajátításával épp csak ismerkedő apróságoknak szánt – meséi védjegyévé váltak az olykor nonszenszbe torkolló, bájosan infantilis rímecskékkel ékesített versikék. A szerző négy évtizeden átívelő munkássága régóta visszaköszön animációs filmfeldolgozásokban – köztük számos rövid tétel után immár a második egészestés Dr. Seuss-adaptációt üdvözölhetjük a Loraxban. Négy esztendeje a segítőkész elefánt, Horton meséje igazolta, hogy az író fantáziavilágának mozgóképes tolmácsolása a CGI-animáció pazar lehetőségeivel nem mondható szerencsétlen csillagzat alatt született találkozásnak – kivált, ha nyomatékosítjuk: Dr. Seuss karikaturistaként illusztrálta is a könyveit, s szuverén vizuális stílusa a legkevésbé sem áll távol az animáció önfeledt képalkotásától. Mindazonáltal a Horton olyan hátrányokkal is szembesített, amelyek az egyszerű történetek kényszeres felduzzasztásából fakadnak, illetve a kortárs CGI-animációk – a mesék szellemétől idegen – anakronisztikus elemei és kifinomulatlan viccelődései számlájára írhatók.

Hasonló kettősséget példáz a vadonatúj Lorax, azzal a döntő különbséggel, hogy címszereplője és főbb karakterei nem képesek elvinni a vállukon a filmet, a cselekmény érdektelenségbe fullad. A Lorax a térhatású CGI-animáció dömpingjében rutinmunka csupán, a fergeteges Grut jegyző Illumination Entertainment díszes, ám könnyen feledhető látványossága ezúttal hidegen hagy, hiába a nemes környezetvédő szándék, vagy az olyan telitalálatos mellékfigurák, mint a „szupernagyi”, illetve az erdőlakó kismackók. Igaz, utóbbiak mindenkit lejátszanak a vászonról, az értelmező szótárban okvetlenül őket kellene mellékelni a „cukiság” fogalmához.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/10 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11284