KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/április
JANCSÓ MIKLÓS
• Báron György: Képek a hagyatékból A formalista és a moralista Jancsó
• Pintér Judit: Éljen Garibaldi! Jancsó Olaszországa − az olaszok Jancsója
• Muhi Klára: Jancsó-domb Beszélgetés Kende Jánossal
• Szekfü András: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 2. rész
• Förgeteg Balázs: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 2. rész
MESTERKURZUS
• Forgách András: A háromnevű Philip Seymour Hoffman (1967-2014)
• Nánay Bence: Rendet, rendet, műrendet! Wes Anderson képkompozíciói
MŰKINCSEK NYOMÁBAN
• Kránicz Bence: Mona Lisa meséje Hollywoodi képhamisítók
• Géczi Zoltán: A Führer múzeuma Műkincsrablók, műkincsvadászok
MAGYAR MŰHELY
• Szalay Dorottya: Trenden innen és túl Magyar kísérleti filmes körkép
• Lichter Péter: Láthatatlan határsértések Kísérleti kerekasztal
• Schubert Gusztáv: Kontracinema.com A kísérleti film honlapja
FESZTIVÁL
• Horváth Eszter: A szabad akarat illúziója Frankofón Filmnapok
• Szatmári Zsófia: Üdvözlet a kisvárosból Beszélgetés Guillaume Brac-kal
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A szélcsend hullámain A mai bolgár film
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Digitális operaház Társművészetek a mozikban
TELEVÍZÓ
• Roboz Gábor: A lápvidék rémei A törvény nevében
FILM / REGÉNY
• Forgács Nóra Kinga: Az emlékezés kórháza Charlotte Roche//David Wnendt: Nedves tájak
KRITIKA
• Varró Attila: Művészi véna Műkincsrablók, műkincsvadászok
• Margitházi Beja: Vissza a természethez Viharsarok
MOZI
• Kolozsi László: Gyermekeink
• Barkóczi Janka: Az ártatlanság virágai
• Forgács Nóra Kinga: Mr. Morgan utolsó szerelme
• Margitházi Beja: A hang ereje
• Vajda Judit: Szerelem a felhők felett
• Alföldi Nóra: 9 hónap letöltendő
DVD
• Nagy V. Gergő: Buffalo Bill és az indiánok
• Pápai Zsolt: Nebraska
• Soós Tamás Dénes: Világvége
• Bocsor Péter: Moby Dick
• Géczi Zoltán: Oldboy (2013)
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Buffalo Bill és az indiánok

Nagy V. Gergő

Buffalo Bill and the Indians, or Sitting Bull’s History Lesson – amerikai, 1976. Rendezte: Robert Altman. Szereplők: Paul Newman, Joel Grey, Harvey Keitel. Forgalmazó: Mirax Hungarofilm Kft. 118 perc.

 

Robert Altman a hetvenes évek közepén a zenitre ért: az egyöntetű kritikai lelkesedéssel fogadott és az egyetemes filmművészetben is alapvető Nashville-ben éppúgy csúcsra vitte a cselekmény fellazítását célzó törekvéseit, mint ahogyan kiteljesítette a hangsávon folytatott kísérleteket és az amerikai társadalom kritikáját. Nem volt oka rá és kedve sem ahhoz, hogy a siker után konvencionálisabb filmet csináljon, ezért inkább a végletek felé indult tovább: a Dino de Laurentiis produceri segédletével világra vajúdott Buffalo Bill és az indiánok alighanem az egyik legradikálisabb munka az amerikai auteur pályájának klasszikus korszakában.

A Buffalo Bill már alapkoncepciójában is erőteljesen szubverzív: olyan vadnyugati filmről van szó, amely utazó cirkuszként, vásári mutatványként gondolja újra a westernt. A cselekmény ugyanis Buffalo Bill egykor valóban létező vadnyugati show-járól mesél, ugyanakkor az elbeszélés (a korabeli ceremóniamestereket idéző narráció és a nézőnek címzett feliratok révén) már a nyitányban jelzi, hogy a film maga is egy történeti rekonstrukció, nevezetes események újrajátszása, tehát: afféle vadnyugati cirkusz. Miként a Nashville esetében a country-főváros, úgy a Buffalo Bill-ben ez a mítoszgyártó társulat jelenti a központi metaforát, amely nem csupán az amerikai társadalom reflexeiről (az indiánokat néha feketék alakítják) vagy a szórakoztatóipar és a hollywoodi filmkészítés természetéről beszél, de egyúttal lejárt szavatosságú hamisítványként, önámító konstrukcióként leplezi le a pionírmítoszt (Bill színházát Mayflowernek hívják a puritán telepeseket az Újvilágba szállító híres hajó után) és az amerikai történeti tudatot. Az önnön legendájába habarodott Buffalo Bill (Paul Newman magisztrális alakításában) az elnyomott bűntudat ágenseként feltűnő Ülő Bikával keveredik konfliktusba, mert az apró indián a fehérek hősiességét hirdető műsorszámok helyett inkább az őslakosok kiirtására vonná a nézői figyelmet – s miközben ez a két narratíva perlekedik egymással, a hangsávon is folyton összeütköznek a párhuzamosan szónokló szereplők és az átfedő dialógok. Altman a McCabe és Mrs. Millerben egy magában dünnyögő balfék révén demitizálta a vadnyugati hőst, de végül röhejes kudarcát keserű pátosszal ruházta föl – Buffalo Billnek azonban mindebből már semmi sem jutott. Ez a kegyetlen, néhol nagyon vicces és rendkívül komplex anti-western már tökéletesen leépíti a zsánert: a nagy múltú vadnyugat királyáról kiderül, hogy alkoholista, impotens, parókás paprikajancsi, aki jeges vigyorral adja elő újra és újra ugyanazt a hazugságot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/04 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11818