KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
   2014/december
MAGYAR MŰHELY
• Baski Sándor: Leltár miatt nyitva Magyar Filmhét
• Jankovics Márton: A bőség zavara Magyar Filmhét: kísérleti- és játékfilmek
• Gelencsér Gábor: Máskép(p) Magyar falu
• Schubert Gusztáv: Tizenkét szék Film, kritika, forgalmazás
• Stőhr Lóránt: Emberképző Illés György (1914-2006)
• Kolozsi László: Zászlómon a magyar színészek Beszélgetés Fazekas Csabával
EMBER AZ ŰRBEN
• Baski Sándor: A végtelenbe és tovább Csillagok között
• Hirsch Tibor: Féreglyuk-feeling Az univerzum meghódítása
ORWELL 1984
• Czigányik Zsolt: A Nagy Testvér árnyékában George Orwell: 1984
SAINT-EXUPÉRY
• Ádám Péter: Rajzolj nekem repülőt Saint-Exupéry és a film
• Saint Eva Marie: Igor Filmnovella
• Sándor Anna: A rózsa vándora A kis herceg mozija
GODARD
• Varró Attila: Fáktól az erdőt Godard: Búcsú a nyelvtől
• Kelecsényi László: Vezetékneve: Godard Az örök rebellis
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Istenek, emberek, rózsák Gdynia
HATÁRSÁV
• Zalán Vince: Szemben a gonosszal Wim Wenders: A Föld sója
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Orvosi acél Steven Soderbergh: A sebész
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Vadkeleten Délibáb
• Sepsi László: A dögevő álma Dan Gilroy: Éjjeli féreg
MOZI
• Barkóczi Janka: GETT - Válólevél
• Baski Sándor: Zárt rendszer
• Árva Márton: Eszeveszett mesék
• Kovács Bálint: Szexterápia A holocaust a lengyel filmben
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

GETT - Válólevél

Barkóczi Janka

Gett – izraeli-francia-német, 2014. Rendezte és írta: Shlomi Elkabetz, Ronit Elkabetz. Kép: Jeanne Lapoirie. Szereplők: Simon Abkarian (Elisha Amsallem), Gabi Amrani (Haim), Dalia Beger (Donna Aboukassis), Shmil Ben Ari (Ya'akov Ben Harouch). Gyártó: Riva Films. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 115 perc.


A válás sehol sem könnyű sport, de különösen Izraelben nem az. Nőként kilépni a házasságból itt több mint merész vállalkozás, hiszen nem elég a polgári procedúrán átvergődni, a valódi törvényesítésre szigorú, három tekintélyes rabbiból álló rabbinikus bíróság előtt kerül sor. Mivel a bírák feladata, hogy mindent megtegyenek a katasztrófa elkerülése érdekében, előbb megpróbálják összebékíteni a feleket, majd kizárólag nyomós indokkal, mindkét fél beleegyezésével adják áldásukat a döntésre. Amikor a férj végül rituálisan asszonya kezébe helyezi a get-et, vagyis a válólevelet, a kötelékek hivatalosan is megszűnnek, a nő pedig ismét szabad és mások számára is elérhető lesz. Amennyiben azonban a férfi valamilyen okból megtagadja a get kiadását, következik a hosszú és fájdalmas procedúra, és elkezdődik Ronit Elkabetz és Shlomi Elkabetz filmjének tulajdonképpeni története. 


Az izraeli film fenegyerekeinek számító rendező testvérpár erősen motivált, magnetikus kamaradrámát kreált egy lappangó társadalmi probléma köré. A hivatal vigasztalan szobáiba kényszerített szereplők, a Mózes és Izrael törvénye szerint ítélkező joviális bírák, az elhidegült házaspár és a kínos helyzetben vergődő beidézett tanúk folyamatos feszültségben keringenek a megoldhatatlannak tűnő probléma körül. A kiüresedett kapcsolat, az eltűnt vagy éppen sohasem létezett szerelem itt nem lehet elég nyomós érv a vallás hagyományai szerint létrejött viszony felbontására, ehhez mindenképp valami jóval racionálisabb, sokkal kézzelfoghatóbb indokot kell találni. A film főhősét, az elkeseredett asszonyt maga Ronit Elkabetz alakítja hihetetlen átéléssel, körülötte pedig sorra tűnnek fel a régió karizmatikus kortárs színészikonjai. Jelenlétük súlyos és hiteles, így az ábrázolt helyzet annak ellenére érdekes marad, hogy a zátonyra futott frigy részleteiről a gyakorlatban nem sok derül ki.  


Mivel az izraeli film kiapadhatatlan forrása az önkritikus, vagy éppen önironikus gesztusoknak és alkotásoknak, a házasság témájához kapcsolódva is számtalan ilyen mozgókép született. Aki a Válólevél után valamilyen okból kedvet érez ahhoz, hogy jobban elmerüljön a kérdésben, ráadásul nem bánja, ha hátulról halad előre, az folytathatja például az önképzést Menahem Golan Ketubah (2008) című filmjével, amely – ezzel ellentétben – éppen a házassági szerződés intézménye körül fut le hasonló köröket.  




A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/12 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11980