KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/március
OLASZ POLIP
• Nevelős Zoltán: Szemben az erőszakkal Olaszország ólomévei
• Bikácsy Gergely: Maffia-átvilágítás Francesco Rosi (1922-2015)
• Csiger Ádám: Minden maffiózó rohadék Gomorra-sorozat
• Soós Tamás Dénes: „A pisztoly marad, hozd a cannolit!” A maffia Amerikában
U.S. ARMY VS. DJIHAD
• Géczi Zoltán: Aszimmetrikus hadviselés Amerika terrorellenes háborúja
FRANCIA MULTICOLOR
• Barkóczi Janka: Meseváros végzete Timbuktu
• Szatmári Zsófia: Kirepülni szabad Party Girl, Csajkor, Küzdők
• Ádám Péter: A humor mártírjai Charlie Hebdo-per
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 –3. rész
OROSZ HISTÓRIA
• Geréb Anna: Az utolsó orosz zsidó nemes Eisenstein tabui
• Veress József: „A múltat be kell vallani” Egy orosz szöveggyűjteményről
SVÉDKESERŰ
• Vincze Teréz: „Nézd legott komédiának…” Roy Andersson: Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről
• Varró Attila: Álomjáték Julia kisasszony-adaptációk
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Szigorúan ellenőrzött gyönyör E. L. James: A szürke ötven árnyalata
• Vajda Judit: Gyógyíthatatlanul romantikus Sam Taylor-Johnson: A szürke ötven árnyalata
KRITIKA
• Kovács Bálint: Dinnyeleves újhagymával Ujj Mészáros Károly: Liza, a rókatündér
• Fáber András: Filmet rendezni Alain Resnais: Szeretni, inni és énekelni
• Kránicz Bence: A simlis és a szende Tim Burton: Nagy szemek
MOZI
• Árva Márton: Rio, szeretlek!
• Forgács Nóra Kinga: Csodák
• Roboz Gábor: Fácángyilkosok
• Varró Attila: Kéjlak
• Tüske Zsuzsanna: Elemi szerelem
• Baski Sándor: Az új barátnő
• Kovács Kata: Ahol a szivárvány véget ér
• Kolozsi László: Őrült szerelem
• Sepsi László: Jupiter felemelkedése
• Kránicz Bence: Kingsman: A titkos szolgálat
• Huber Zoltán: Csocsó-Sztori
• Simor Eszter: Shaun, a bárány – a film
DVD
• Fekete Martin: Foto Háber
• Gelencsér Gábor: Vörös föld
• Pápai Zsolt: Az Élet Könyve
• Lakatos Gabriella: Ez történt Budapesten
KÖNYV+DVD
• Murai András: Örömtankönyv Varga Balázs: Final Cut – A tankönyv
• Gelencsér Gábor: Puszták képe Szekfü András: „Magánkalóz a filmdzsungelben”
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Rövid leltár az új szezon előtt

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ez történt Budapesten

Lakatos Gabriella


Magyar, 1944. Rendezte: Hamza D. Ákos. Szereplők: Muráti Lili, Hajmássy Miklós, Rajnay Gábor, Makláry Zoltán, Kiss Manyi. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 90 perc.
    

A magyar műfajfilm aranykorának záródarabja egyúttal a harmincas–negyvenes évek hazai screwball comedy-jeinek egyik legsikerültebb tétele: annak a trendnek a markáns képviselője, amit olyan filmek fémjeleznek, mint A csúnya lány, az Elnökkisasszony, a 120-as tempó vagy a Házassággal kezdődik. A történet két válóperes ügyvéd, Dr. Szikszay Erzsébet és Dr. Orbói István utálat-imádat viszonyán keresztül mutatja be a korszak ambivalens érzésekkel terhelt férfi–nő viszonyait, és nem csak a screwball-zsánert idézi meg, hanem számos elemében az öt évvel későbbi George Cukor-film, az Ádám bordája előképe, azzal a különbséggel, hogy míg az Ez történt Budapesten az ügyvéd és ügyvédnő inzultusokkal központozott egymásra találását meséli el, addig az Ádám bordájában az ügyész és ügyvéd személyében férj és feleség csapnak össze a tárgyalótermi szorító két ellentétes feléből. A tematikai hasonlóság dacára az Ez történt Budapesten azonban csak marginális szerepet szán a tárgyalótermi szcénáknak, helyette a korszak szalonvígjátékaira jellemző színterek dominálnak benne. Egyértelmű vígjátéki hangszerelése ellenére a filmet finoman áthatja a háborús korszak végnapjainak vészterhes légköre. A derűs vígjátéki hangnem, a felszabadult, könnyed alakításokkal bemutatott nemek harca és a világot problémamentesnek láttató kávéházi, mulatóbeli és vacsorajelenetek jól működő egységet alkotnak a világégésre történő utalásokkal, mint az elsötétítés (melynek célja az ellenséges repülőgépek navigálásának megnehezítése volt) vagy a hiánygazdaság megidézése (az inas a legkülönbözőbb használati tárgyakat halmozza fel). A vígjátéki tónust ellenpontozza továbbá a filmben elhangzó dal is: „… a sors majd úgyis elszakít, szenvedni, sírni megtanít, minden egyes napért, minden pillanatért kár”.

Extrák: Az Ez történt Budapesten azon kevés negyvenes években készült magyar filmek közé tartozik, amelyek ha finoman is, de reflektálnak a háborús eseményekre. A lemez extrái jobbára azzal foglalkoznak, hogy a II. világháborús tematika miként reprezentálódik a korabeli magyar filmekben. A közel egyórás Hátország a moziban című doku a háború mindennapi életre gyakorolt hatását mutatja be, és ugyancsak ebbe a témakörbe illeszkedik az a korabeli fényképekből és forgatókönyv-részletekből, hangalámondással összeállított 17 perces film, amely a sajnálatos módon elveszett, egy korszak emblematikus életérzését összefoglaló háborús melodrámáját, az Egy nap a világot rekonstruálja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/03 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12091