KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/március
POSTA
• Bakos Gergely: Tisztelt Szerkesztőség! De trinitatum
MAGYAR MŰHELY
• Váradi Júlia: Magyar útifilm Beszélgetés Bereményi Gézával

• Bikácsy Gergely: A mérőón Álom a fényről
• Lajta Gábor: A festő és a fa
• Bóna László: Az égi ügynök Twin Peaks-misztérium
• György Péter: Lynch-hangulat Tűz, jöjj velem!
• Kömlődi Ferenc: Indusztriális mozi Radirfej
• Gelencsér Gábor: Kafka macskája Pavel Juráček
• Molnár Gál Péter: A demokratizált tragika Griffith és Karády
• Kozma György: Éljük az életünket Udo Kier
MÉDIA
• Almási Miklós: A kultúra alapzaja: a spot Videóklip–reklám
ANIMÁCIÓ
• Szemadám György: Tiszta képek Kecskeméti animáció
• Antal István: Tíz deka halhatatlanság Várnai Györgyről
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Bolondok, előre! Mannheim
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Wilheim Meister nem küld képeslapot Lakatlan ember
• Hirsch Tibor: Atya, Fiú, Mozgókép A világ végéig
• Ardai Zoltán: Mulat a közép Férjek és feleségek
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Sose halunk meg
• Székely Gabriella: Szerelem
• Turcsányi Sándor: Drakula
• Sneé Péter: Félelembe zárva
• Fáber András: Fracasse kapitány
• Hegyi Gyula: Szerelmi bűntények
• Koltai Ágnes: London megöl engem
• Sárközi Dezső: Lorenzo olaja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelem

Székely Gabriella

Rómeót és Júliát ezúttal Szásának és Másának hívják. Házibulin ismerkednek össze, félénkek, sete-sután fürkészik az első szerelem titkait, naphosszat róják a havas, szeles moszkvai utcákat. Mása Puskin Tatyjánáját idézgeti, Szása ügyefogyottan próbálja követni tapasztalt barátja tanácsait. Akár ha egy hatvanas évekbeli balázsbélás filmben volnának. A debütáló Valerij Todorovszkij játékos könnyedséggel kíséri szereplőit, mint aki megörült annak, hogy végre a kamera mögé állhat. Jókedve hősei sorsát alakítván szivárog el.

Pedig Szása nem moszkvai Montague és Mása nem Capulet. Szása orosz, Mása zsidó, családja kivándorolni készül Izraelbe. Mását ugyanis egy iskolai bulin leitatták, megerőszakolták, és amikor az anyja sokadszorra követelte a rendőrségen, hogy büntessék meg a bűnöst, azt válaszolták neki: ne itt, hanem Izraelben követelje a jogait. Ekkor adták be kivándorlási kérelmüket.

Szása magára erőltetett nyugalommal pakolja Másánk holmiját, méricskéli a fejenkénti negyven kilós csomagokat, szembeszáll a névtelen telefonálóval, aki obszcén durvaságokkal zaklatja őket hónapok óta. Harcol az arctalan, sziszegő gyűlölettel, és meg sem próbálja maradásra bírni a lányt, hiszen a nagymama megmondta: „Mása zsidóhoz megy férjhez, ahogyan én tettem, meg az anyja is.”

Todorovszkij nem áldozza fel hőseit a megbékélés oltárán. Mása elrepül Izraelbe, ahol majd biztosan felveszik az egyetemre, Szása pedig a kiürült lakásban várja a fenyegető telefonhívást. Nincs veronai herceg, ki igazságot szolgáltasson, nincs ítélet és nincs törvény. Ennek a „fájdalmas krónikának” nincsen tanulsága, hacsak az nem, hogy 1991-ben, Moszkvában jegyezték fel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1216