KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
   2015/április
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: A képzelet vasfüggönye A magyar filmek nyugat-képe
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 4. rész
• Bilsiczky Balázs: Párhuzamos valóságok Beszélgetés Zsigmond Dezsővel
• Várkonyi Benedek: Kossuthkifli és forradalom Beszélgetés Fehér Bélával
TUDÓSOK A MOZIBAN: ROBOTOK ÉVSZÁZADA
• Baski Sándor: Robotmatiné A robot gyermekkora
• Sepsi László: Katarzis és aprómunka A kortárs robotika
• Pernecker Dávid: A holnap markában Futurama-sorozat
JONATHAN GLAZER
• Huber Zoltán: Tiszta kép Jonathan Glazer
• Csiger Ádám: Idegen közöttünk Jonathan Glazer: A felszín alatt
CORMAC MCCARTHY
• Pernecker Dávid: A hiábavalóság szavai Cormac McCarthy-adaptációk
• Huber Zoltán: A hűség nem elég James Franco: Isten gyermeke
FRITZ LANG
• Martin Ferenc: Fenyegető képek Fritz Lang amerikai bűnfilmjei
• Murai András: A forma hatalma Martin Ferenc: A félelem képei
• Schreiber András: Félelem és tömegpszichózis Fritz Lang Dr. Mabuse-filmjei
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: Rögrealizmus Berlin
• Szalkai Réka: Aki nincs ott, lemarad Rotterdam
KÖNYV
• Roboz Gábor: Nagy falat David Cronenberg: Konzum
• Horányi Attila: Dupla R, a különc Michael Feeney Callan: Robert Redford
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Flaubert én vagyok! Posy Simmonds: Gemma Bovery
• Vajda Judit: Cherchez la femme! Anne Fontaine: Gemma Bovery
KÉPREGÉNY
• Bayer Antal: Mindennapi rajzaink Francia szerzői képregények
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Terasz kilátással Laurent Cantet: Havannai éjszaka
• Forgács Nóra Kinga: A test beszél Jean-Pierre Améris: Marie története
• Schubert Gusztáv: Örömzene Sólyom András: Fischer Iván
MOZI
• Baski Sándor: A hírnév ára
• Kránicz Bence: A tenger dala
• Barkóczi Janka: Samba
• Simor Eszter: Keleti nyugalom – A második Marigold Hotel
• Kovács Kata: Szeleburdi svéd család nyaral
• Csiger Ádám: Toszkánai esküvő
• Huber Zoltán: Bérhaverok
• Kovács Bálint: Üzlet bármi áron
• Margitházi Beja: A hangok
• Sepsi László: Éjszakai hajsza
• Géczi Zoltán: Focus – A látszat csal
• Tüske Zsuzsanna: A szomszéd fiú
• Varró Attila: Hamupipőke
• Jankovics Márton: Utam az iskolába
DVD
• Pápai Zsolt: Conan, a barbár (1982)
• Soós Tamás Dénes: Cha-cha-cha
• Kránicz Bence: Jenkik
• Kránicz Bence: Afrika királynője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Szuperhősök: dömping és fordulópont

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Afrika királynője

Kránicz Bence

The African Queen – amerikai, 1951. Rendezte: John Huston. Szereplők: Katharine Hepburn, Humphrey Bogart, Robert Morley. Forgalmazó: Cinetel. 105 perc.

A tekintélyes filmkritikus, James Agee 1950-ben terjedelmes portrét közölt John Hustonról a Life magazinban. A cikk készülte alatt összebarátkozott és közös munkába kezdett a rendezővel, aki maga ajánlotta a figyelmébe C. S. Forester romantikus kalandregényét. A korábban lírai hangú dokumentumfilmekkel is kísérletező Agee-nek az Afrika királynője volt az első hollywoodi megbízása forgatókönyvíróként, az adaptáció pedig méltán nemesedett klasszikussá.

A történet az I. világháború kitörése idején játszódik, német fennhatóság alatt álló afrikai vidéken. A németek támadása miatt Rose Sayer elveszíti misszionárius bátyját, bosszúvágya pedig arra indítja, hogy a címbeli hajó kapitányával, Charlie Allnuttal tartson az Ulanga folyó mentén, hogy végül megtorpedózhassák a császári erők hadihajóját. Ám Agee-t és Hustont elsősorban nem a háborús konfliktus érdekelte, hanem az a humoros és finom erotikájú epizódokban egyaránt bővelkedő utazás, melynek során a bigottan vallásos vénkisasszony és az alkoholista, életunt férfi egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Míg az eredeti regény elsősorban Rose karakterének – szexuális értelemben is vett – felszabadulását állítja a középpontba, addig a filmváltozat egyenrangú partnerként kezeli a két figurát. Hepburnnek és Bogartnak pedig egy-egy gesztus vagy tekintet is elég hozzá, hogy megmutassák, a két korosodó, kiábrándult embernek nincs több esélye, egymás számára a boldogság utolsó lehetőségét jelentik.

Kalandtörténet helyett így egzotikus kulisszák között bonyolódó, enyhén melankolikus színezetű romantikus komédiát láthatunk. Noha Hustontól alapvetően távol állt a műfaj, az Afrika királynője hőseit is a rá jellemző éleslátó bölcsességgel vizsgálta, a szerelmesek jellemrajza felér a Sierra Madre kincse vagy az Aszfaltdzsungel karaktertanulmányaival. Agee pedig igyekezett minél inkább meseszerűvé formálni az alapanyagot: ahogy Rose és Allnut számára megszűnik a külvilág, úgy idézik fel a nézőben az első emberpár képét, míg a burjánzó dzsungel édenkertté változik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12165