KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
   2015/május
MOZI VS. INTERNET
• Baski Sándor: Járatlan utakon A Netflix és a többiek
• Soós Tamás: Az elfeledett mozi Magyar filmforgalmazás
• Kovács Bálint: A mamut és a hangya Alternatív filmforgalmazók
• Kránicz Bence: Szabadulóművészek Magyar garázsmozi
CLINT EASTWOOD
• Benke Attila: Mindörökké Fakó Lovas Clint Eastwood városi westernjei
• Pápai Zsolt: Volt egyszer egy vadnyugati hős Clint Eastwood: Fennsíkok csavargója
ARTSZEXFILMEK
• Varró Attila: Érzelmek birodalma Pornó és melodráma
• Kovács Marcell: Bundás vénuszdombok Jesus Franco szexfilmjei
• Gelencsér Gábor: Pillangóhatás Peter Strickland: The Duke of Burgundy
LENGYEL FILM
• Pályi András: Milyen távol, milyen közel Tadeusz Konwicki mozija
• Gyenge Zsolt: Húsba zárva Malgorzata Szumowska: Az Ő nevében…
OROSZ KRIMIK
• Forgács Iván: Mit sugároz a mai Oroszország? Orosz bűnügyi sorozatok
• Csiger Ádám: A forradalmár, aki felfalta gyermekeit Daniel Espinosa: A 44. gyermek
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Halál, hol a te kardod? Dömölky János (1938-2015)
• Hirsch Tibor: Felmenni, visszajönni Mai magyar falu-filmek
• Varga Zoltán: Animáció-történeti körséta 100 éves a magyar animáció
FESZTIVÁL
• Gáncsor Kármen: Rövidre vágva Friss Hús 3.0
• Buglya Zsófia: Rejtett tartalékok Graz – Diagonale
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Mélyvörös Jean-Patrick Manchette: Gunman
• Sepsi László: Visszafogott vezeklés Pierre Morel: Gunman
KRITIKA
• Muhi Klára: Bedarál-e? Nagy Viktor Oszkár: Hivatal
• Horeczky Krisztina: Elfolyik-e az élet? Almási Tamás: tititá
• Barkóczi Janka: Megint tavasz George Ovashvili: Kukoricasziget
MOZI
• Sepsi László: Citizenfour
• Baski Sándor: Hétköznapi vámpírok
• Kovács Kata: Violette
• Forgács Nóra Kinga: Adaline varázslatos élete
• Csiger Ádám: Lámpagyújtogatók
• Vajda Judit: Ne zavarjatok!
• Kolozsi László: 3 szív
• Roboz Gábor: Rekviem egy macskáért
• Kránicz Bence: A Lazarus hatás
• Sándor Anna: A lázadó
• Huber Zoltán: Halálos iramban 7
• Jankovics Márton: Hó az édenkertben
• Varró Attila: A szerelem üstököse
DVD
• Pápai Zsolt: Vigasztaló Marcelino: Kenyér és bor
• Gelencsér Gábor: A tanítványok
• Szabó Adrienn: 2001: Űrodüsszeia
• Soós Tamás Dénes: Picasso kalandjai
• Fekete Martin: Merénylet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Hazai haladás

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Adaline varázslatos élete

Forgács Nóra Kinga

The Age of Adaline – amerikai, 2015. Rendezte: Lee Toland Krieger. Írta: J. Mills Goodloe, Salvador Paskowitz. Kép: David Lanzenberg. Zene: Rob Simonsen. Szereplők: Blake Lively (Adaline), Harrison Ford (William), Ellen Burstyn (Flemming), Michiel Huisman (Ellis Jones). Gyártó: Lakeshore Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 110 perc.

Kimeríthetetlen azon filmek tárháza, melyek körbejárják életidőnkhöz fűződő viszonyunkat. Rengeteg műfaj szippantotta be időélményünket bonyodalmába, romantikus konfliktus is kinőtt belőle a mozi története során. Legyen szó akár komédiáról (Az 50 első randi, Idétlen időkig), fantasyról (A Gyűrűk Ura, Twilight), sci-firől (A holnap határa) vagy melodrámáról (Az időutazó felesége, Benjamin Button különös élete), ha nem ugyanúgy éljük meg az idő múlását, akkor magányra vagyunk ítélve.

Az Adaline varázslatos életének alaphelyzete elsőre megmosolyogtató: van egy nő, aki nem öregszik, fiatal és gyönyörű marad. Bármilyen abszurd is, így nem könnyű élni. Lenni lehet, valahol az élet mellett rejtőzve, folyton menekülve. Természetesen a szerelem indítja el a változást. A filmet a Benjamin Button-sztorival rokonítja, hogy Adaline sorsa is történelmi tablóvá, ikonikus múlt századi melodrámává válhatna. Lee Toland Krieger mozijának legnagyobb problémája, hogy megússza a feladatot. A melodráma nem teljesedik ki, pedig az alapanyag kiváló, még azt a lehetőséget sem bontja ki, hogy Adaline születési dátumától, 1908. január elsejétől kezdve meséljen valamit a XX. századról. Habár felbukkan pár jelzés, a téma eredendő kötődését fotóhoz, filmhez sem sikerül igazán megmutatni, pedig ha az eleven idő tartósításáról van szó, ez kézenfekvő volna. És hiába vetődik fel egy várostörténeti szál is, Adaline varázslatos élete San Francisco épülésével sem fonódik össze. Marad a romantikus mese. A film erénye, hogy klasszikusan elegáns, ahogyan Blake Lively szépsége is. De alig ismerjük meg a szereplőket, az évszázadot, a várost és a történetet, ez megnehezíti az azonosulást. Ebben a kimért románcban lett volna ennél nagyobb potenciál is. Ott doboghatna minden képkocka mögött az a bizonyos szív, amit így viszont folyton újra kell indítani.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12225