KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
             
             
             
   2015/június
ORSON WELLES 100
• Báron György: Citizen Welles Orson Welles 100
• Forgách András: A színész az emberben Orson Welles a vásznon
JOHN BOORMAN
• Csiger Ádám: A játéknak vége John Boorman – 1. rész
• Takács Ferenc: "Ötven a százból" John Boorman: A királynőért és a hazáért
AUSZTRÁL ZSÁNER
• Zalán Márk: A didzserido szüntelen búgása Ausztrál aborigin filmek
• Pozsonyi Janka: Nyomkövetők A kortárs ausztrál western
• Szabó Ádám: A fenevad gyomrában Halott polgárok szelleme
• Varró Attila: Két úr sofőrje Mad Max: A harag útja
REBELLIS ROBOTOK
• Baski Sándor: Lázadó Évák Robot vs. ember
• Huber Zoltán: Istenkomplexusok Bosszúállók 2: Ultron kora
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: „A film nekem mágia” Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
• Soós Tamás Dénes: „Én másképp láttam a vietnámi háborút” Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Más világok Titanic: Versenyprogram
• Huber Zoltán: Túlélési technikák Titanic: Amerikai függetlenek/Sötét oldal
FILMISKOLA
• Kelecsényi László: Hogyan kezdjünk el egy filmet? Regényes filmdramaturgia
• Lichter Péter: Derengő folyosók az ismeretlenbe Avantgárd főcímek
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Ragadozó a völgyben Ron Rash: Serena
• Tüske Zsuzsanna: Út a vadonba Susanne Bier: Serena
KRITIKA
• Muhi Klára: „Ez se és más se...” Kécza András: Magánterület
• Simor Eszter: Feminista romantika Thomas Vinterberg: Távol a világ zajától
MOZI
• Vajda Judit: Éjjelek és nappalok
• Varró Attila: Mocsárvidék
• Simor Eszter: Hölgy aranyban
• Forgács Nóra Kinga: Jack
• Kránicz Bence: Danny Collins
• Baski Sándor: Magam ura
• Sepsi László: Monsters – Sötét kontinens
• Kovács Bálint: Argo 2
• Kovács Kata: Szerelem Máltán
• Alföldi Nóra: Bazi nagy francia lagzik
• Pápai Zsolt: Genesis: A siker útja
• Csiger Ádám: Csábítunk és védünk
• Árva Márton: Éden
DVD
• Lakatos Gabriella: A tizedes meg a többiek
• Gelencsér Gábor: Napló gyermekeimnek
• Kránicz Bence: Az öt kedvenc
• Soós Tamás Dénes: Férfiak, nők és gyerekek
• Horváth Balázs: Arzén és levendula
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Képregényfesztiválosok

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A tizedes meg a többiek

Lakatos Gabriella

Magyar, 1965. Rendezte: Keleti Márton. Szereplők: Sinkovits Imre, Major Tamás, Darvas Iván, Pálos György, Márkus László. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 101 perc.

Ha fel akarjuk idézni azon rendezőket, akik karrierjüket 1945 előtt kezdték, de a háború után is a filmgyártás aktív résztvevői maradtak, olyan neveket sorolhatunk fel, mint Gertler Viktor, Bán Frigyes, Kalmár László vagy Keleti Márton. Utóbbi 1945 előtt olyan filmeket forgatott, mint A torockói menyasszony, a Viki, a Borcsa Amerikában vagy A harapós férj. 1965-ös filmje, A tizedes meg a többiek nagy sikerének egyik oka, hogy Keleti az 1945 előtti vígjátékhagyományból merített ihletet hozzá.

Az alkotók tervei – illetve Dobozy Imre forgatókönyve – szerint eredetileg drámai és komolykodó partizánfilmnek induló, de végül Szász Imre átdogozott szkriptje alapján elkészült Tizedes a szerelmi szál teljes mellőzésével, valamint a háborús tematika vígjátéki bemutatásával ugyan markánsan eltér az 1945 előtti korszak vígjátékaitól (a Horthy-korszakban a háborús tematika kizárólag melodrámai hangszereléssel volt bemutatható), más elemeiben viszont erősen kapcsolódik ahhoz. Az 1945 előtti vígjátékok örököse, nemcsak azok klasszikus típusainak megidézése miatt (a lakájtól kezdve a viharos események közepébe helyezett, de nagy ellenállóképességű kisember figuráján keresztül a másik oldalon álló, gőgös, pökhendi, ezért bűnhődésre ítélt felettesekig), hanem a dramaturgiája miatt is, lásd a véletlenek fontosságát vagy a szerepcsere-motívum kiaknázását.

Utóbbival van összefüggésben a talán legfontosabb elem. Keleti párhuzamos sorsok egész hadosztályát felvonultató partizánkomédiáját az identitáscserét markánsan tematizáló álcamotívum jellemzi, mely az 1945 előtti vígjátékokban ugyancsak meghatározó volt (Meseautó; Barátságos arcot kérek; A címzett ismeretlen; Segítség, örököltem; A hölgy egy kissé bogaras). A tizedes meg a többiek hősei a széljárásnak megfelelően változtatják identitásukat a túlélés érdekében, legyen szó Molnár Ferenc tizedesről (Sinkovits Imre), a katonaszökevény Gálffy Eduárdról (Darvas Iván), Szíjjártó István szökött kommunista munkaszolgálatosról (Pálos György), Grísáról, a sebesült orosz bakáról (Cs. Németh Lajos) vagy Jóskáról, a fiatal autószerelő segédről (Iglódi István). A felöltött gúnyák és a felvett pózok aszerint cserélődnek, hogy viselőik éppen németek vagy oroszok, katonák vagy civilek, vezetők vagy beosztottak, szolgák vagy arisztokraták szerepébe kénytelenek bújni. Az álcamotívum nem csak az 1945 előtti és utáni korszak közti tematikus folytonosságot jelzi, emellett igen pontos képet ad a Horthy-korszak Magyarországáról is, ahol nem csupán az érvényesülés, de akár a túlélés záloga is az identitással történő ügyeskedés volt, békében és háborúban egyaránt. Sokatmondó Gálffy Eduárdnak, az 1945 előtti öngyilkos hajlamú melodrámai hősöket idéző figurának az elkeseredett felkiáltása, mellyel a sokadik átöltözést kommentálja: „Ez Magyarország!… átöltözünk… mindig csak átöltözünk!”

Extrák: Sinkovits Imre A tizedes meg a többiekről beszél egy 1983-as interjúrészletben, valamint híradó tudósítás az 1965-ös Játékfilmszemléről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/06 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12274