DVDA megváltásSoós Tamás Dénes
The Salvation – dán-angol-dél-afrikai, 2014. Rendezte: Kristian Levring. Szereplők: Mads Mikkelsen, Eva Green, Jeffrey Dean Morgan. Forgalmazó: Bontonfilm. 92 perc.
Ritka jószág manapság az
ilyen film. Bosszúwestern, ráadásul csatakos és szikár, bármiféle idézőjel,
kikacsintás és irónia nélkül. Csupa akció, fordulat és 90 perc az egész. Ha az
ötvenes években készül, Budd Boetticher, ha a hetvenesben, Clint Eastwood, ha
pedig Olaszországban, akkor Sergio Leone rendezi. A megváltás ugyan Dániában fogant és Dél-Afrikában forgott, de ezt
csak a stáblistáról lehet leolvasni. A dánok bevándorlása, az európaiak
integrációja, a vadnyugat rasszizmusa csak megpendített, majd a nagyon is
amerikai sztoriért félretolt témák a filmben. Jon, a dán exkatona már hét éve
dolgozik az újvilágban, mikor végre áthozathatja családját – hogy aztán a Black
Creekbe vezető postakocsiúton egy frissen szabadult fegyenc rögtön
megerőszakolja a feleségét. Jon revansa ádáz és sebes, amit persze nem díjaz a
megölt erőszaktevő bátyja, a Black Creeken élősködő tábornok. Innentől mintha a
Délidő és a Hét embert, az utolsó szálig cinikusabb kiadását látnánk: a Délidővel ellentétben a közösség már nem
tétlen, sőt az életét mentve szolgálja ki a kiskirályt, és gondosan indokolja,
ideologizálja a gyáva, de racionális tetteit. Fel is merül a morális kérdés –
hány bárányt szabad feláldozni, hogy megmentsd a nyájat? –, de a film az
erkölcsi dilemma helyett inkább a kiszolgáltatottságot érzékelteti velősen: a
kisemberét és a nőkét a pőre erőszakkal szemben. A megváltás, mint minden tisztességes B-western, csak szőrmentén,
két pisztolylövés között veti fel, amit erkölcsről, vadkapitalizmusról,
olajspekulációról, sovinizmusról gondol. Eredetiségnek, egyéniségnek
tökéletesen híján van, de egyébként minden stimmel benne: a hangulatfestő erő,
a szolidan srófolt feszültség, a kimunkált képi világ. És persze a
szereposztás: Mikkelsen mint hallgatag és nem túl hősies bosszúálló, Jeffrey
Dean Morgan mint whiskymarta hangú, Ószövetségből menesztett zsarnok, és persze
Eva Green, a kivágott nyelvű „hercegnő”. Ezúttal mellbedobás nélkül, szótlanul
játszik, és ahogy megerőszakolva, de egy femme fatale elszántságával áll a
szellemváros lángoló főutcáján, visszakövetelve saját, elrabolt életét, az épp
némajátéka révén marad emlékezetes. Ha egy másik vadnyugatra születik, talán
Furiosának is hívhatnák.
Extrák: Semmi.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 108 átlag: 5.77 |
 |
|
