KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
   2015/október
FASSBINDER ÖRÖKSÉGE
• Schreiber András: Kamikaze Fassbinder 70
• Forgách András: Intenzitás Fassbinder esete a mozival
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Bolygó árnyak A Hiroshima-tabu
• Pusztai Beáta: Kísértetjárás Hiroshima az animében
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: Gonosz vadkelet Magyar ugar
• Várkonyi Benedek: Veszettek és elveszettek Beszélgetés Goda Krisztinával
A GYŰLÖLET KÖREI
• Csiger Ádám: A gyűlölet vonzásában Neonácik mozivásznon
• Petz Anna: Kísért a múlt Német neo-náci filmek
VASEMBEREK
• Baski Sándor: Útmutatók önkínzáshoz Teljesítményfüggők
• Nevelős Zoltán: „Mert ott van” Everest
• Simonyi Balázs: Fuss el véle! Futófilmek
FRANCIA VÉR
• Pernecker Dávid: Az üresség állapotai Gaspar Noé
• Gyenge Zsolt: Arcon spriccel a 3D Gaspar Noé: Szerelem
• Ádám Péter: A gúzsba kötött kamera A francia mozi különös aranykora
FESZTIVÁL
• Morsányi Bernadett: Menekülés az érzelembe Török filmek
• Ruprech Dániel: Hova tovább Szemrevaló/Sehenswert
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A képguberáló magánya Found footage filmek
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A hálózat csapdájában Mr. Robot
• Kránicz Bence: Párizs retró Papp Gábor Zsigmond: Ketten Párizs ellen
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Sebhelyeslelkűek John Pearson: The Profession of Violence
• Simor Eszter: Dupla ego Brian Helgeland: Legenda
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Túllőttek a célon Víkend
• Teszár Dávid: Emlékezni a felejtés korában A kígyó ölelése
• Baski Sándor: Izlandi magány Fúsi; Akváriumban élni
MOZI
• Baski Sándor: Aferim!
• Ruprech Dániel: Victoria
• Kovács Kata: Hercegnők éjszakája
• Huber Zoltán: A (sz)ex az oka mindennek
• Forgács Nóra Kinga: Vakrandi
• Vajda Judit: Dübörög a szív
• Kránicz Bence: Sétáló agyhalottak
• Hegedüs Márk Sebestyén: Sinister 2: Az átkozott ház
• Csiger Ádám: Hitman – a 47-es ügynök
• Kovács Bálint: Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni
• Sepsi László: A Szállító – Örökség
• Varró Attila: Miénk a világ
• Sándor Anna: Az útvesztő: Tűzpróba
DVD
• Pápai Zsolt: Jöjj és lásd!
• Gelencsér Gábor: Veri az ördög a feleségét
• Soós Tamás Dénes: A Stonehearst elmegyógyintézet
• Kránicz Bence: Snowpiercer – Túlélők viadala
• Kránicz Bence: Batman határtalanul: A szörnyek keringője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni

Kovács Bálint


Me and Earl and the Dying Girl – amerikai, 2015. Rendezte: Alfonso Gomez-Rejon. Írta: Jesse Andrews. Kép: Chung Chung-hoon. Zene: Brian Eno. Szereplők: Thomas Mann (Greg), RJ Cyler (Earl), Olivia Cooke (Rachel), Molly Shannon (Denise). Gyártó: Indian Paintbrush. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 105 perc.

 

 

Trükkös író ez a Jesse Andrews: alighanem attól tartott, hogy ha film készül egészen egyedi és újszerű, számos tekintetben rendhagyó ifjúsági regényéből, akkor a kultúrafogyasztók nagy része számára okafogyottá válik majd megvenni a könyvet, elég lesz beruházni a mozijegyre. Hogy ezt elkerülje, inkább kihagyott mindent a forgatókönyvből (ha már ő maga írhatta meg), ami kiválóvá tette a regényt, hogy legyen miért elolvasni. Aki a könyvben csúnya vagy béna volt, az a filmben csinos és jópofa lett. Aki ott elviselhetetlen volt, az itt bájosan lökött lett. Ami papíron szélsőséges és épp ettől hihető volt, azt a vásznon filmesen lekerekítették; a kamaszévek kétségbeeséséből zűrös tinikor lett. Mindez nemcsak a sztorira, de a gondolatokra is igaz: a könyv minden sztereotípiával és papírízű bölcsességgel leszámoló tanulsága a stúdió kezében „a barátom rákban haldoklik” szubzsáner legújabb szirupos közhelyévé változott. Egy példa mindennél jobban szemlélteti, hogyan lett a tökösen őszinte könyvből puhán hollywoodias tinifilm. Az előbbiben olyan témák bukkannak fel, mint hogy milyen szar érzés, ha egyáltalán nem magadtól, csak kötelességből kell sajnálnod a rákos ismerősödet, aki még csak nem is a barátod, vagy ha haragot érzel iránta együttérzés helyett. Utóbbiban az ilyesmik elől elveszi a filmidőt az azon való aggodalom, hogy kivel lehetne elmenni a szalagavató bálba (amiről a regényben egyébként egy szó sem esik).

Igaz, ami igaz, Alfonso Gomez-Rejon filmje a szokásosnál egy fokkal izgalmasabb képi megoldásokat használ, az átlagnál egy hangyabokányival bevállalósabb poénokat enged meg magának, és gyakran viccesebb valamivel az elvártnál, ez azért még így is csak a Csillagainkban a hiba egy nagy fokkal emberibb, és két kis fokkal kevésbé szirupos, függetlenfilmes unokatestvére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12435