KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/november
MAGYAR VIDÉK: ELVESZETT FIATALOK
• Kránicz Bence: Kamera által élesen Dokumentumfilmek fiatalokról
• Varga Balázs: A hatalom íze Veszettek
• Pólik József: Mi leszünk az ifjúság Szocreál fiatalok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A szüleimtől megkaptam a huszadik századot” Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Bilsiczky Balázs: Emlékkönyv Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Kovács Bálint: „Mint Pókember szuperképessége” Beszélgetés Dési András Györggyel és Móray Gáborral
RETRO-BANDÁK
• Géczi Zoltán: A java még csak most következik Frank Sinatra 100
• Varró Attila: Élő legendák Fekete mise
A SZERZŐI HORROR
• Varga Zoltán: Rémálmok álmodója Wes Craven (1939-2015)
• Árva Márton: Eleven vérvonal Del Toro kísértetei
• Sepsi László: Rosszfiúk és fúriák Lucky McKee
VELENCE
• Schubert Gusztáv: Vén Európa Velence
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Valami jobbra várva CineFest
• Stőhr Lóránt: Valami jobbra várva CineFest
• Sághy Miklós: Kontinenseken átívelő vizuális utazások / A világ szeme BIDF
• Horeczky Krisztina: Istentől az ördögig Érpatak modell
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: A fekete múmia átka Alsó-Parnasszus magaslatán
KÖNYV
• Huber Zoltán: Variációk egy témára Kelecsényi László: Eső és telefon
• Varga Zoltán: Az újraértelmezett szatíra Török Ervin: A szatíra diskurzusai a modernitásban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Botanikus szuperhős Andy Weir: A marsi
• Andorka György: Prométheusz gyermekei Ridley Scott: Mentőexpedíció
KRITIKA
• Takács Ferenc: Shakespeare és az irokézek Macbeth a filmvásznon
• Ádám Péter: A banlieu tigrise Dheepan
• Nagy V. Gergő: A panel Istene A legújabb testamentum
• Varró Attila: Útirajzok a kamaszkorból Tökmag és Gázolaj
MOZI
• Strausz László: Miért én?
• Baski Sándor: A lecke
• Kovács Kata: A keresés
• Jankovics Márton: Kötéltánc
• Huber Zoltán: Sicario – A bérgyilkos
• Vajda Judit: A kezdő
• Kránicz Bence: Apák és lányok
• Sepsi László: Szcientológia, avagy a hit börtöne
• Forgács Nóra Kinga: Fák jú Tanár úr! 2.
• Varga Zoltán: Hotel Transylvania 2.
• Hegedüs Márk Sebestyén: Az utolsó boszorkányvadász
• Varró Attila: Pán
DVD
• Gelencsér Gábor: Ének a búzamezőkről
• Pápai Zsolt: Kálvária
• Soós Tamás Dénes: Cobain: Montage of Heck
• Varga Zoltán: Szaffi
• Soós Tamás Dénes: Testvéri kötelék
• Sepsi László: A kihalás szélén

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szcientológia, avagy a hit börtöne

Sepsi László

Going Clear – amerikai, 2015. Rendezte: Alex Gibney. Írta: Lawrence Wright könyvéből Alex Gibney. Kép: Samuel Painter. Zene: Will Bates. Gyártó: Jigsaw Productions. Forgalmazó: magyarhangya. Feliratos. 119 perc.

 

A Gernsback-kontinuum című William Gibson-novella fotós főhőse azt a feladatot kapja, hogy készítsen képeket a harmincas években épült futurisztikus épületekről, ám munkája során rádöbben, hogy az a jövő, amit a korszak sci-fi ponyvái elképzeltek, afféle virtuális térként fellelhető a jelenben. Hasonló élmény sejlik fel Alex Gibney bőséges mennyiségű archív felvételt használó dokumentumfilmjét nézve: a Szcientológia Egyházának riefenstahli díszleteiben, filmsztárokból faragott szentjeiben és a hazugságvizsgálóra emlékeztető fétiskütyüjében mintha Philip K. Dick egyik lidércnyomása talált volna utat magának a huszadik század valóságába. A sci-fi ponyvákkal indult L. Ron Hubbard fantazmagóriáiból jogi machinációk révén vallássá nyilvánított szcientológia alapító atyjának hála igen eleven kapcsolatot ápol azzal a Gernsback-érával, amit Gibson is felidéz – kiváltképp a bűbájos Xenu-mítosznak köszönhetően, ami szerint az emberiség eredettörténetében kiemelt szerepet játszott egy űrbéli overlord ténykedése. Miközben a kiugrott tagok visszaemlékezéseiből kibomlik a spirituális piramisjáték története az ötvenes évektől napjainkig, jól lekövethető, miként vált a minden jel szerint zavart elméjű – és anyagi motivációktól sem mentes – fantaszta önterápiás szektája mindinkább az elnyomás és manipuláció legkülönfélébb formáit használó kvázi-erőszakszervezetté. Mintha egy klasszikusan naiv utópia színeváltozását látnánk: ahogy a korai sci-fi idealizmusát is lassan legyűrte szkepticizmus és paranoia, úgy faragott az új vezér, David Miscavige a szcientológiából megfélemlítéssel és agymosással fenntartott, totalitárius mozgalmat. Gibney filmje azokban a pillanatokban a legbizarrabb, amikor rátapint, hogyan vált átjárhatóvá a huszadik században vallás és populáris kultúra – csak itt a „hinni akarok” bon mot-ja után nem egy X-akták epizód kezdődik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12475