KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/április
FILM ÉS IRODALOM
• Bikácsy Gergely: Don Quijote filmet keres Cervantes-adaptációk
• Varró Attila: Az író szelleme Philip Roth
• Baski Sándor: „Filmeket látok a fejemben” Beszélgetés Dragomán Györggyel
• Pethő Réka: Elillanó mágia A fehér király
• Murai András: Élet és mű Bergman tükörképei
GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ
• Bácsvári Kornélia: A mozgóképíró García Márquez és a film
• Bácsvári Kornélia: És ideje van a halálnak Gabriel García Márquez
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: Filmes múltunk jövője Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Tóth Pál Péter: Tanítványok A Gulyás testvérek – Pálya és kép
• Horváth Eszter: Apokalipszis után Tarr Béla: A világ végéig
• Kránicz Bence: Nem mindenki Magyar Filmhét: Kisjátékfilmek
ÚJ RAJ
• Varró Attila: Érdekkapcsolatok Joachim Lafosse
A KÉP MESTEREI
• Lichter Péter: A kép mesterei Janusz Kaminski
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: A nevetés gyógyító ereje
• Bartai Dóra: Az elnyomottak félelme Cseh Filmkarnevál
• Szalkai Réka: Északi szivárvány Finn Filmnapok
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Kísért a múlt 1945
• Huber Zoltán: Nyereg alatt Kincsem
• Kránicz Bence: Mellébeszélők Víziváros
MOZI
• Barkóczi Janka: Tejben, vajban, szerelemben
• Sepsi László: A stylist
• Vajda Judit: Örök szerelem
• Pethő Réka: A szerelem története
• Kránicz Bence: Eközben Párizsban
• Benke Attila: Logan – Farkas
• Margitházi Beja: 150 milligramm
• Huber Zoltán: Kong: Koponya-sziget
• Jankovics Márton: John Wick: 2. felvonás
• Hegedüs Márk Sebestyén: Tűnj el!
• Kovács Kata: Háziúr kiadó
• Varró Attila: Menedék
DVD
• Kránicz Bence: Harc a szabadságért
• Pápai Zsolt: Mirka
• Varga Zoltán: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Géczi Zoltán: A sanghaji maffia
• Soós Tamás Dénes: A mi emberünk
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Örök szerelem

Vajda Judit

Marguerite et Julien – francia, 2015. Rendezte: Valérie Donzelli. Írta: Valérie Donzelli, Jérémie Elkaim, Jean Gruault. Kép: Céline Bozon. Szereplők: Anaïs Demoustier (Marguerite), Jérémie Elkaim (Julien). Gyártó: Rectangle / Wild Bunch. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 105 perc

 

Miközben a világ még mindig A sötét ötven árnyalata miatt őrül meg, a magyar mozikba csendben belopózott egy 2015-ös francia alkotás, amely jóval zaftosabb szexuális devianciát dolgoz fel, mint a sikerregény adaptációjában látható ártalmatlan kötözős szex. A 2011-es Szemünk fénye után Valérie Donzelli ismét valós események alapján dolgozott, ám ezúttal saját élettörténete helyett két XVI–XVII. századi fiatal nemesről, Julien és Marguerite de Ravalet-ről forgatott, akik a Napkirály előtti Franciaországban annak ellenére szeretnek egymásba, hogy testvérek.

Ahogy az alkotó előző művében váratlanul megszólaló narrátorokkal és oda nem illően dalra fakadó szereplőkkel hökkentette meg a nézőt, úgy mostani filmje sem szokványos kosztümös dráma: a szereplők modern ruhákat viselnek, és időnként egy fényképezőgép vagy egy helikopter is felbukkan. Ezekben az anakronizmusokban lehetetlen nem észre venni, hogy a rendező a mai kornak akar üzenni, amit az is megerősít, hogy a sztorit keretbe ágyazva adják elő: árva kislányoknak meséli el egy idősebb társuk. Ugyanez a momentum hívja fel a figyelmet arra, hogy a mű a társadalmi konvenciók elleni lázadás örök témáján kívül egy nagyon aktuális problémát kíván ábrázolni: a nőkkel való egyenlőtlen bánásmódot. A plátói testvérszerelemből kifejlődő incesztus beszédes szimbólumnak bizonyul, mivel nem csak századokkal ezelőtt váltott ki szélsőséges reakciót – ma is tabunak számít. Ahogy más tekintetben sem változott semmi: mikor lenne aktuálisabb a tanulás lehetőségétől megfosztott, erőszakkal férjhez kényszerített nemeslány meséje, mint amikor a nők még a fejlett nyugaton is azért vonulnak utcára, hogy a férfiakkal egyenlőkként fogadják el őket? A kényes téma érzékeny, finoman visszafogott ábrázolása is arra utal, hogy Donzellinek a polgárpukkasztásnál jóval több volt a célja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/04 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13178