KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/július
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: És az óra ketyeg Történelmi filmek, átmeneti idők – 2. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 2. rész
• Várkonyi Benedek: A látható történet A nevezetes névtelen
• Várkonyi Benedek: Az élet bölcsésze Beszélgetés Katona Zsuzsával
• Csákvári Géza: „Megmutatjuk a félelmeinket” Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Kránicz Bence: Magyarország szuperhőse Jupiter holdja
CANNES
• Gyenge Zsolt: Kabardok a Croisette-en Cannes
A FANATIZMUS KORA
• Győri Zsolt: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Rigely Ádám: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Szíjártó Imre: Sevdah Szélső értékek a délszláv filmben
A KÉP MESTEREI
• Alföldi Nóra: Perzsia hercege Darius Khondji
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: Megbízható mesélők Zal Batmanglij és Brit Marling
SZÍNÉSZLEGENDA
• Gervai András: „Ártatlan, mint egy ragadozó” Marlene Dietrich
• Huber Zoltán: Hidegvér és irónia Roger Moore (1927 – 2017)
KÍSÉRLETI MOZI
• Szalay Dorottya: Politika és erotika Testképek
KÖNYV
• Sárközy Réka: A valóság feltérképezői A befogadó kamera
• Szekfü András: Másképp kellett volna Lehet másképp – Szécsényi Ferenc operatőr
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A kecske árnyéka Michael Hastings: Az operátorok
• Baski Sándor: Szereptévesztés War Machine
KRITIKA
• Buglya Zsófia: A hullámvasút utasai Mérgezett egér
• Stőhr Lóránt: Meglátta Out
• Varró Attila: Szupermodell Wonder Woman
MOZI
• Baski Sándor: Az óra
• Benke Attila: Elválaszthatatlanok
• Vajda Judit: A sóher
• Sepsi László: K.O.
• Alföldi Nóra: Oltári baki
• Kovács Kata: Romazuri
• Varró Attila: Kisvárosi gyilkosok
• Huber Zoltán: Volt egyszer egy Venice
• Tüske Zsuzsanna: Baywatch
• Margitházi Beja: Swingerklub
• Kovács Gellért: Élesítve
• Andorka György: A múmia
DVD
• Pápai Zsolt: Álmatlanság
• Géczi Zoltán: Gyalog galopp / Brian élete
• Pápai Zsolt: A kék lagúna
• Varga Zoltán: Hudson Hawk

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A kék lagúna

Pápai Zsolt

The Blue Lagoon – amerikai, 1980. Rendezte: Randal Kleiser. Szereplők: Brooke Shields, Christopher Atkins. Forgalmazó: GHE. 104 perc.

A nyolcvanas évek nagy vihart kavart kultfilmjét nem csak entellektüel körökben volt mindig is menő bántani. Már a maga korában kitartóan támadták együgyű cselekménye és merész erotikája miatt, pedig meztelenségábrázolása aligha volt kihívó vagy tabudöntő: mai szemmel a kamaszodó Brooke Shields falatnyi hacukája, illetve a búvárkodásszekvenciák mégcsak frivolnak sem mondhatóak. (Ezzel szemben Louis Malle A kék lagúna előtt két évvel bemutatott Pretty Babyben valóban tabukat tiport meg, amikor a 12 éves – gyermekprostituáltat alakító – Shieldset anyaszült meztelenül mutatta, mégsem kapott megrovást a kritikusoktól, Roger Ebert maga védte meg a rendezőt a Chicago Sun-Timesban.)

Randal Kleiser direktor a Pomádé gigasikere nyomán kapott megbízást A kék lagúna megrendezésére, amely Henry De Vere Stacpoole azonos című, 1908-as regényének harmadik adaptációja lett. Szinte elképzelhetetlen, hogy miként fér bele annyi narratív klisé másfél órába, mint amennyi ebben a gyerek-robinzonádban van (hajótörés, cápatámadás, emberáldozatokat bemutató kannibálok, sikertelen távozási kísérlet a barkácsolt tutajon, obligát lubickolások a naplementében), és az alkotók a formát illetően sem kockáztattak sokat: a cselekményvezetés nyílegyenes, a képek pedig olyanok, mint a menő utazási irodák referenciaanyagai. (Igaz, a belsőkben egyedülálló képeket alkot Néstor Almendros, a kor egyik legkiválóbb operatőre, aki nem csak Rohmer és Truffaut állandó munkatársaként híresült el, de Monte Hellman és Terrence Malick mellett is dolgozott: a Mennyei napoknál kevés szebben fényképezett film akad a hetvenes évek Hollywoodjában.)

A kék lagúnát azonban nem igazán a szép képei teszik manapság is nézhetővé, inkább a két hős viszonyát színező idill és bukolika. Ehhez a szexualitás és a testiség diszkrét, naiv szemlélete is hozzátartozik, amelynek értéke mostanra, a bő négy évtizede tartó pornó boom tükrében, kiváltképpen megnőtt. Így közelíteni a szexualitáshoz manapság nem divat, ráadásul – malícia nélkül mondom – a film akár pedagógiai mintaanyagként is szolgálhat elemisták számára. A kék lagúna másfél órás szexuális felvilágosítás, és e nemben kiváló. Szexuális edukáció soha nem volt érzékenyebb és decensebb.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/07 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13296