KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/július
LENGYEL FILM
• Bikácsy Gergely: Lengyel napforduló Zaorski, Gliński, Wajda
• Pálfalvi Lajos: Hattyúdalok Beszélgetés Robert Glińskivel
MAGYAR MŰHELY
• Koltai Tamás: A színész energiaforrás Beszélgetés Halász Péterrel

• Király Jenő: A pornográf szende Összehasonlító szexuálesztétika
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Bengáli dialektus Satyajit Ray
• Báron György: Keleti szél San Francisco
• Hirsch Tibor: Tükör által színről színre Mediawave, Győr
KÉPREGÉNY
• Kozma György: Crac! Boum! Ouf! Tron! Francia képregények

• Hegyi Gyula: Az igazság pillanata Az AIDS filmes metaforái
1895–1995
• Kömlődi Ferenc: Táncolj, Hollywood! A musical aranykora
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Harold Lloyd viszonya a tudattalanhoz Testi tréfa
KRITIKA
• Fábry Sándor: A levesben Bele a tutiba
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Tisztességtelen ajánlat
• Schubert Gusztáv: Fekete köpeny
• Turcsányi Sándor: Volt egyszer egy gyilkosság
• Békés Pál: Az 57-es utas
• Sárkány Dezső: Micsoda nő ez a férfi!
• Sneé Péter: Az örömapa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Volt egyszer egy gyilkosság

Turcsányi Sándor

 

Lédererné, Lédererné, mi van a bőröndben? Vígjáték.

Mint a filmeken: két idegen a vonaton. Két idegen utazik a vonaton: mint a viccekben. Az egyik idegen szép. Szemben velük idős úr, akár Hitchcock is lehetne. A bőrönd a polcon, jön az alagút. A vígjáték nem pontos megjelölés, inkább vicces mozit láthatunk. Az első osztályon másodosztályú amerikai komikusok harmadosztályú vicceket sütnek el egy fapados euro-hakni állomásai között. Róma, Monte Carlo és kishíján Madrid.

Az alagút után nagy meglepetés: a bőrönd még mindig a polcon van. Merő tévedésből egy másikat dobtak ki a vonatból. Hát nem ismerős? A kisujjból kirázott gegek (anatómiai tájékozatlanság: sokkal inkább a könyökünkön kijövő) folyamatos ismételgetésével vél megfelelni a film a paródia műfajának. Mindezenközben – minő szégyen! – a kritikus is föl-fölkacag. A több hülyeség mindig szórakoztató, még akkor is, ha az önérzetes alkotó öniróniának akarja eladni.

A nagy fellépés a Grand Casinóban van. Kívülről kicsi ibusz (a tájkép a Forma 1 versenyek hátterét idézi), belül a dús nyeremény. Az amerikaiak mindig, mindig nyernek. Dől a lé (a szirup). A film befejezése Agatha Christie-re utal, a franciás felügyelő összeboronálja a szerelmeseket. Minden szereplő megtalálja a maga párját. Páratlan megoldás: akinek még nő sem jutott, az a gyilkos.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1333