KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/február
SZÉPSÉG ÉS SZÖRNYETEG
• Nemes Z. Márió: Akvatikus románcok Tengermélyi gótika
• Varró Attila: Varázslatos filmvilág Csoda és fantasztikum
• Huber Zoltán: Idegenszeretet A víz érintése
LUCAS-UNIVERZUM
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Kránicz Bence: Lázadóból uralkodó Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl Lázadóból uralkodó
• Andorka György: Ki a fészekből Star Wars: Az utolsó Jedik
ÚJ RAJ
• Huber Zoltán: Két férfi, egy eset John Michael és Martin McDonagh
FILM + ZENE
• Géczi Zoltán: A romlás virágai A 70-es évek amerikai popkultúrája
A KÉP MESTEREI
• Gelencsér Gábor: Az objektív lírája Miroslav Ondříček (1934–2015)
MAGYAR FILMTÖRTÉNET
• Hirsch Tibor: Száguldani szép Kádár-kori álmok: autósmesék
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
KÍSÉRLETI MOZI
• Beke László: „Ő maga a csap” Maurer Dóra, mint filmkészítő
ANIMÁCIÓ
• Bokor Ágnes: Volt egyszer egy kertész Beszélgetés Tompa Borbála Eszterrel
• Barkóczi Janka: Dühös körök Teheráni tabuk
• Rudolf Dániel: Kenyérkeresők és dolgozó holtak Anilogue 2017
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Hétköznapok az Andrzej Wajda sétányon Gdynia
HATÁRSÁV
• Kolozsi László: Ikonosztáz Műcsarnok: Tarkovszkij – Emlékek tükre
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Manna Mia Egy szerelem gasztronómiája
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Minden eladó A hentes, a kurva és a félszemű
• Baski Sándor: Eltűnik hirtelen Szeretet nélkül
• Kolozsi László: Határhelyzetek Foxtrott
• Vincze Teréz: Női hangok kórusa Manifesztum
• Pethő Réka: Csábító olasz nyár Szólíts a neveden
MOZI
• Alföldi Nóra: A cukrász
• Soós Tamás Dénes: Kutyák és titkok
• Varró Attila: Insidious: Az utolsó kulcs
• Kovács Patrik: A legnagyobb showman
• Huber Zoltán: A legsötétebb óra
• Kovács Kata: Doktor Knock
• Mészáros Márton: Elit játszma
• Fekete Tamás: Viszlát, Christopher Robin!
• Vajda Judit: Én, Tonya
• Roboz Gábor: Thelma
• Baski Sándor: The Commuter – Nincs kiszállás
• Kránicz Bence: Babadook
DVD
• Bata Norbert: Chucky kultusza
• Benke Attila: A kolosszus
• Kovács Patrik: Drága Elza!
• Varga Zoltán: A kőbe szúrt kard
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Lucas-univerzum

Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl Lázadóból uralkodó

Lázadóból uralkodó

Kránicz Bence

Új-Hollywoodi történettárként is hasznos Lucas-életrajz.

 

Új-Hollywoodról szórakoztató-ismeretterjesztő könyvet és filmtudományi értekezést írni egyként hálás és nehéz vállalkozás. Hálás, mert a hatvanas évek végétől bő évtizeden át tartó korszakban megváltozott Hollywood intézményrendszere és a szerzői alkotókhoz fűződő viszonya, ahogy változott a közönség összetétele, a bemutatás gyakorlata, bővült a filmek stíluskészlete és a műfaji fogalmazásmód szótára is. Mindez nemcsak a filmtudósokat tartja máig izgalomban, hanem a rajongók, mozilátogatók nem kis részét is, elvégre a „régi” és az „új” filmek közötti különbségeket ők is látják, márpedig a kortárs hollywoodi filmek még ma is jelentős mértékben támaszkodnak a negyven-ötvenéves eredményekre.

Ám azért nehéz mégis a korszak monográfusainak feladata, mert Új-Hollywoodról kis túlzással mindent megírtak már. Magyarul viszont a termésnek csak elenyésző része olvasható, abból is sok minden elavult: John Baxter Steven Spielberg-életrajza például több mint 20, a Mozi-fenegyerekek című kötet 35 éves kiadás. Nincs lefordítva Peter Biskind méltán klasszikusnak nevezhető, rendkívül szórakoztató alapműve, az Easy Riders, Raging Bulls. A tengerentúlon is frissen megjelent Lucas-életrajz tehát a magyar olvasónak még hasznosabb lehet, mint az amerikainak: nem pusztán a rendező karrierútjának kimerítő története, hanem egy példátlanul izgalmas filmtörténeti időszak mélyebb megértését is segíti.

Ahogy a Spielbergről szóló Baxter-könyv, úgy Brian Jay Jones Lucas-biográfiája sem hivatalos életrajz, vagyis az alany nem nyilatkozott a szerzőnek. A kérdés így az, mi rajzolódik ki George Lucasról régebbi interjúk és újságcikkek, a begyűjthető tényanyag és néhány ismerősével, alkotótársával (például az első két Star Wars-film producerével, Gary Kurtzcal) folytatott beszélgetések alapján. Jones kutatása kétségkívül alapos és kiterjedt, kivált a Lucas ifjúkoráról és egyetemi éveiről közölt ismeretek miatt ásott mélyre az archívumokban. A Star Warsszal összefonódó karriert áttekintő fejezetekben pedig a szerzőnek elképesztő információmennyiséget kellett feldolgoznia és megszűrnie, amit becsülettel elvégzett. A vaskos, jegyzetekkel együtt bő 600 oldalas könyv nagyjából a felétől kissé egysíkúvá válik, amiről az egyszerű, kronológiára építő szerkezet tehet. Igaz, ez az áttetsző struktúra és a könnyen érthető, egyszerű nyelvezet segít abban, hogy a laikus olvasók – sejthetően főként Star Wars-rajongók – is végig követni tudják a szöveget.

Jones elvétve, akkor is csak utalásszerűen elemzi Lucas életművét esztétikai szempontból. Tényekre alapoz, de a filmekről beszél, mivel Lucas magánügyeiről és egyéni karrierértelmezéséről a szerző érthető okokból kevesebbet tudhatott meg. Árulkodó, hogy a Lucas-filmek története elsősorban technológiatörténetként, másodsorban üzleti machinációk jegyzeteként rajzolódik ki. Noha Jonestól távol áll, hogy nyíltan leírjon ilyesmiket, sajátos Lucas-interpretációja azért átsejlik abból, hogy miről ír, márpedig elsősorban a Star Wars-filmek eladásáról és a Lucas számára mindennél fontosabb technológiai innovációkról – az ILM trükkstúdióról, a THX hangrendszerről, a digitális filmezésről – szól a könyv. Egy ilyen rejtőzködő, visszafogottan nyilatkozó alkotó esetében talán valóban személyes beszélgetésekre lett volna szükség a legfontosabb kérdés megválaszolásához: hogyan változott, miként maradt önazonos az a művész, aki lázadó kísérleti filmesből lett ijesztően nagy gazdasági hatalom birtokosa? Miről szólna a beszélgetés a radikálisan establishment-ellenes, fiatal Lucas és a kis túlzással városokat irányító, a játékfigurákat már a következő film története előtt kitaláló, mai Lucas között?

Ezekre a kérdésekre nem kapunk választ, mert a szerző, helyesen, nem bocsátkozik pszichológiai fejtegetésekbe. Ezeket a titkokat, reflexiókat George Lucas megőrzi magának. Minden egyéb bizonyára kiderül róla Jones olvasmányos életrajzából, és mivel Lucas pályája Coppoláét vagy Spielbergét is keresztezte, új-hollywoodi történettárként is hasznos a kötet. A hazai kiadás impozáns, noha a magyar változat nem tökéletes: egyaránt van példa remek fordítói ötletekre (Varró Attila leleményei közé tartozik a „játékonyság” vagy az „afrikajancsi”) és szerkesztői figyelmetlenségekre (lásd az „egyezség” szó vagy a képregényszerző Carl Barks nevének következetes elírását).

 

Bookline Könyvek, 2017


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/02 14-15. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13538