KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/május
'68 LÁZADÓI
• Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet Cinéma ‘68
• Ádám Péter: A forradalom délibábja Jean-Luc Godard 1968-ban – 2. rész
• Ádám Péter: Godard, a rettenetes
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Múlt-fogyatkozás Kádár-kori álmok
• Csákvári Géza: Szemben a gonoszsággal Beszélgetés Bogdán Árpáddal
• Bokor Ágnes: Modernkori rabszolgaság Beszélgetés Tuza-Ritter Bernadett-tel
• Kolozsi László: Magyar forgatókönyvírók I. Nem sablonos válaszok
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Az apai árnyék kiradírozása Sebastián Lelio
JÁTÉKSZENVEDÉLY
• Borbíró András: Kockamesék Társasjátéktól a filmig
• Sepsi László: A programozó neve Ready Player One
• Herpai Gergely: Dávid Góliátban Mecha játékok és filmek
FILMTÖRTÉNET
• Gervai András: Könyvek a Mesterről Fellini – négyszer
FESZTIVÁL
• Szalkai Réka: Veszedelmes mobilok Rotterdam
• Buglya Zsófia: Látásjavító gyakorlatok Graz – Diagonale
KRITIKA
• Margitházi Beja: Szemüveg nélkül Arcélek, útszélek
• Soós Tamás Dénes: Nincs újjászületés Genezis
• Tóth Péter Pál: Sós kútba tesznek Kifutás
• Baski Sándor: A sztratoszférába és tovább Lajkó – Cigány az űrben
• Gelencsér Gábor: A tizenharmadik apostol Mária Magdolna
MOZI
• Zalán Márk: Veszett vidék
• Benke Attila: Téli fivérek
DVD
• Pápai Zsolt: Megmaradt Alice-nek
• Kránicz Bence: Marston professzor és a két Wonder Woman
• Kovács Patrik: Marshall – Állj ki az igazságért!
• Benke Attila: Gyilkolj vagy meghalsz
• Géczi Zoltán: Az idegen
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Marston professzor és a két Wonder Woman

Kránicz Bence

Professor Marston and the Wonder Women – amerikai, 2017. Rendezte: Angela Robinson. Szereplők: Luke Evans, Rebecca Hall, Bella Heathcote. Forgalmazó: Sony. 104 perc.

A szuperhősfilmek csúcson lévő népszerűsége egyelőre nem hozta magával az alkotók élettörténetének filmes feldolgozásait, pedig egyik-másik képregényalkotóról azért többet is lehet tudni annál, hogy a szobájában ült és dolgozgatott. Eddig inkább az underground comics fontos alakjai kaptak saját filmet: Robert Crumbról Terry Zwigoff forgatott, Harvey Pekart pedig Paul Giamatti alakította átszellemülten a Sikersztoriban. A szuperhősképregények szerzőinek tipikus életpályáját Michael Chabon mutatta be The Amazing Adventures of Kavalier & Clay című nagyregényében, viszont a Wonder Woman szerzőjét, William Moulton Marstont ő sem keverte bele komoly képregénytörténeti ismeretanyagot közlő, de alapvetően fikciós munkájába.

Ennek az oka talán az lehet, hogy Marstont nem is lehet egy napon említeni Jerry Siegellel, Bob Kane-nel vagy Stan Lee-vel, mert teljesen máshogy közelítette meg a szuperhősös műfajt, mint Superman, Batman vagy Pókember kiagyalói. Marston fiataloknak szóló oktatási segédeszközként látta a képregényeket: egyetlen saját karaktere, Wonder Woman (régebbi magyar fordítás szerint a Csodanő) kalandjaiban a női szerepekről elmélkedett, elgondolása pedig a negyvenes években rendkívül progresszívnek, egyesek szemében botrányosnak számított. A pszichológusi kandidátust szerzett Marston szerint az emberi boldogság kulcsa a szeretett személynek való alárendelődés, ezt pedig leggyakrabban a nők élik át. Ahhoz, hogy az alávetettséget vonzóvá tegye, Marston meg akarta mutatni, hogy az nem jár szükségszerűen együtt a teljes önfeladással – ellenkezőleg, más viszonyaiban bármelyik nő lehet erős és független. A Wonder Woman korai számaiban a hősnő gyakran kerül csapdahelyzetbe, de hiába kötözik meg, végül úrnője lesz a helyzetnek.

Négy évvel a karakter feltűnése után Marstont raportra hívta egy gyerekjogi szervezet, amelynek hatalmában állt cenzúrázni a képregényeket. Ez a kellemetlen beszélgetés adja a tavaly készült életrajzi film keretét, a történet pedig elsősorban a professzor bonyolult magánéletéről: feleségével és szeretőjével közösen kialakított családjáról szól. A leszbikus kapcsolatok bemutatása iránt elkötelezett rendező, Angela Robinson (D.E.B.S. – Kémcsajok, The L World) formailag teljesen konvencionális, könnyen fogyasztható, élére vasalt életrajzi filmet készített, amelynek szereplői a legmegosztóbb témákról – kötözős szexről, életvitelszerű szerelmi háromszögről – is jólnevelten társalognak. Sajnos Robinsonból nemcsak a melodrámai érzékenység hiányzik, hanem általában az érzelmes vagy érzéki jelenetek intenzív megmutatásának képessége. Eközben kortársi reflexió sem érkezik arra a tényre, hogy Marston tételei ugyan a korban előremutatóak voltak, ma a jóindulatú szexizmus és a tudományos megalapozatlanság vádja egyszerre kezdi ki őket. Az életrajz azonban bőven van olyan érdekes, hogy indokolttá tegye a film elkészítését. Szinte az az érzésünk, nem is Marston volt a legizgalmasabb figura ebben a képletben – a férfi halála után két özvegye 38 éven át élt együtt, és nevelgették a Wonder Woman atyjától született gyerekeiket.

Extrák: Werkfilm, kisfilm Wonder Womanről.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/05 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13662