KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/május
'68 LÁZADÓI
• Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet Cinéma ‘68
• Ádám Péter: A forradalom délibábja Jean-Luc Godard 1968-ban – 2. rész
• Ádám Péter: Godard, a rettenetes
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Múlt-fogyatkozás Kádár-kori álmok
• Csákvári Géza: Szemben a gonoszsággal Beszélgetés Bogdán Árpáddal
• Bokor Ágnes: Modernkori rabszolgaság Beszélgetés Tuza-Ritter Bernadett-tel
• Kolozsi László: Magyar forgatókönyvírók I. Nem sablonos válaszok
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Az apai árnyék kiradírozása Sebastián Lelio
JÁTÉKSZENVEDÉLY
• Borbíró András: Kockamesék Társasjátéktól a filmig
• Sepsi László: A programozó neve Ready Player One
• Herpai Gergely: Dávid Góliátban Mecha játékok és filmek
FILMTÖRTÉNET
• Gervai András: Könyvek a Mesterről Fellini – négyszer
FESZTIVÁL
• Szalkai Réka: Veszedelmes mobilok Rotterdam
• Buglya Zsófia: Látásjavító gyakorlatok Graz – Diagonale
KRITIKA
• Margitházi Beja: Szemüveg nélkül Arcélek, útszélek
• Soós Tamás Dénes: Nincs újjászületés Genezis
• Tóth Péter Pál: Sós kútba tesznek Kifutás
• Baski Sándor: A sztratoszférába és tovább Lajkó – Cigány az űrben
• Gelencsér Gábor: A tizenharmadik apostol Mária Magdolna
MOZI
• Zalán Márk: Veszett vidék
• Benke Attila: Téli fivérek
DVD
• Pápai Zsolt: Megmaradt Alice-nek
• Kránicz Bence: Marston professzor és a két Wonder Woman
• Kovács Patrik: Marshall – Állj ki az igazságért!
• Benke Attila: Gyilkolj vagy meghalsz
• Géczi Zoltán: Az idegen
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Marshall – Állj ki az igazságért!

Kovács Patrik

Marshall – amerikai, 2017. Rendezte: Reginald Hudlin. Szereplők: Chadwick Boseman, Josh Gad, Kate Hudson. Forgalmazó: Bontonfilm. 118 perc.

Thurgood Marshall volt az első afroamerikai jogász, akit a Legfelsőbb Bíróság tagjává választottak az Egyesült Államokban. Jurátussága első éveibe repít vissza a Marshall – Állj ki az igazságért! című bírósági dráma. 1941-ben az ifjú Thurgood (Chadwick Boseman) darázsfészekbe nyúl: egy polgárjogi szervezet ügyvédjeként Connecticutba utazik és elvállalja annak a fekete szolgálónak, Joseph Spellnek (Sterling K. Brown) a képviseletét, aki a vádak szerint bestiálisan megerőszakolta jómódú gazdája feleségét, Eleanort (Kate Hudson), majd gyilkossági kísérlettel tetézte vétkét. Marshallt végül hivatalosan eltiltják az ügytől, helyét pedig egy tapasztalatlan kollégája, Sam Friedman (Josh Gad) veszi át, akit hősünk titokban instruál a „súgólyuk” mögül. Kettejük dacszövetségét ádáz próbák elé állítja a pert övező médiaszenzáció és a fajgyűlölő helybéliek mérgező indulatai. A Marshall alappillére egyébiránt épp szikár társadalomkritikája: sebészkés-pontossággal mutatja be a korabeli Amerikában felgyülemlett pusztító előítéletességet.

Az eljárás során a bíró cinkosan összekacsint az ügyésszel: az esküdtek önkényes kiválasztásától a védelem bizonyításának tudatos gáncsolásáig terjed együttműködésük, s mindez joggal kelt megütközést a nézőben, ugyanakkor a korszellem egyoldalú ábrázolása bizonyos idő után fonák helyzetet teremt. A karakterek ugyanis szélsőségesen polarizáltak, ráadásul túl látványosan szolgálják a progresszív üzenetet: a legszebb virtusokat megtestesítő két főhős egy-egy kisebbségből (fekete és zsidó) vétetett, míg a másik oldalon kizárólag rút lelkű és becstelen fehér férfiak sorakoznak fel, ideértve a végül valódi áldozattá nemesedő Eleanor agresszív férjét is. Néhány ideológiai indíttatású túlkapással is találkozhatunk: az egyik jelenetben például Marshall párhuzamba állítja a náci fajelméletet az Amerikában honoló rasszizmussal. Kissé merész képzettársítás. Ráadásul a mellékhősök garmadája oly mértékben túlidealizálja a címszereplőt, hogy az szinte már a hasonló tematikájú A komornyik elsöprő giccshurrikánjára emlékeztet.

Műfajilag azonban csaknem kifogástalanul működik a Marshall: a hangütés ugyan bátortalan, s a forgatókönyvíró kissé komótosan vázolja Thurgood előéletét és az eset körülményeit, ám a tárgyalótermi szekvenciák felépítése perfekt, a furfangos érvelések és a szilaj szócsaták közepette pedig úgy érezhetjük, valódi modern gladiátorjáték zajlik a pulpitus előtti arénában. A markáns képi világ (korhű díszletezés, kontrasztosan fényképezett éjszakai jelenetek) már-már a film noir előtti tisztelgésként is tételezhető, a szupersztár-várományos Chadwick Boseman pedig bámulatos alakítással demonstrálja, hogy sokkal többre is képes, mint csillogó maskarában domborítani egy gigantikus, de lélektelen álomgyári franchise aktuális epizódja kedvéért.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/05 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13663