KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/február
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Olvasónk!
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Langyforgató Beszélgetés Bereményi Gézával
• Szőke András: „Valami” Harcmezőre küldött könyvek
• Kardos István: Szerepzavar Harcmezőre küldött könyvek
• Jancsó Miklós: Levél-féle a drebbuchról Harcmezőre küldött könyvek
• Varga Balázs: Eltüsszentett forgatókönyvek Negatív filmtörténet
• Simó György: Közös nevező Beszélgetés egy alakuló filmes csoportról
• Reményi József Tamás: A vonal egyik végén Beszélgetés Lengyel Lászlóval
• Kende János: Egy kurátor feljegyzéseiből

• Csejdy András: Csend és hó és halál Fargo
• Lajos Géza: Azok a csodálatos Coen-fiúk Portré
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Eurochart
• Bikácsy Gergely: Krampusz-isten a fagylaltozóban Isteni komédia

• Bikácsy Gergely: A bűn Ikaruszai Orson Welles
• Déri Zsolt: Fényösvény Beszélgetés Henri Alekannal
FESZTIVÁL
• Forgács Iván: Kései napfelkelte Várna
VIDEÓ
• Vitézy Zsófia: Táncoló kamera
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Magyar kosztüm Szökés
• Ardai Zoltán: Go West Honfoglalás
• Turcsányi Sándor: Vérszörf Szürkülettől pirkadatig
• Fáy Miklós: Tarantino-zenék
LÁTTUK MÉG
• Déri Zsolt: Gyóntatószék
• Simó György: Szájból szájba
• Tamás Amaryllis: Őt is anya szülte
• Simó György: Zűr az űrben
• Hungler Tímea: Elvált nők klubja
• Nagy Eszter: Hajszál híján szeretem
• Speier Dávid: Mindhalálig
POSTA
• Szomjas György: Tisztelt Szerkesztőség!
• Bakács Tibor Settenkedő: Tisztelt Szomjas György!

• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Harcmezőre küldött könyvek

„Valami”

Szőke András

Miért írnak ma Magyarországon filmforgatókönyvet? Kik írnak, hogyan írnak, kinek írnak?

 

Mi a forgatókönyv?

 

Az életben vannak különböző könyvek, forgatókönyvek, például a privatizációnak is van forgatókönyve, egy ház építésének és bontásának is van forgatókönyve, meg a rablásnak is van.

–A filmforgatókönyv olyan emberek által létrehozott tömeg, amelynek hatására emberek és emberek között nagyobb mennyiségű pénz mozgását lehet létrehozni. (Kicsit hasonlít a teleportációhoz, a valóságfeletti eseményekhez, hiszen, ha belegondolunk, egy filmes munkánál a rendező vagy gyártásvezető egy könyvelőnek szinte a leghihetetlenebb dolgokra is azt tudja mondani, kellett.) Egy-két kivételtől eltekintve a forgatókönyv a pénz mozgása után elveszíti a természetfeletti képességét és a polcra kerül vagy a MEH-be.

 

 

Kik írják?

 

Forgatókönyvet sokféle ember írt már, nem kortól-vagy nemtől függ.

– Sokkal fontosabb, hogy vannak, akik azért kezdenek forgatókönyvet írni, mert azt hallották, hogy „valami” függ tőle, mivel ez a cél nem a „filmmel” kapcsolatos, ellenenergiát szül és azt a „valamit” kevés kivételtől eltekintve nem tudják mozgásba hozni.

– Vannak, akiknek megmondják, hogy írjanak – úgyhogy ők tudják, hogy működésbe fog jönni a „valami”, ezért nem termelnek ellenenergiát, nekik működik is.

– Vannak, akik nem a film miatt írnak forgatókönyvet, hanem a jövőnek, ők a fiókforgatókönyvírók. Ők a jövőt hozzák mozgásba és amikor az jelenné válik (például hagyaték), akkor a múlt segítségével hozzák mégiscsak mozgásba a „valamit”.

 

 

Miért írnak forgatókönyvet?

 

A „valami” mozgása miatt is lehet forgatókönyvet írni.

– Esetleg azért, mert el akarnak mesélni „valamit”, de mivel itthon „valami” megváltozott, nehéz eldönteni, hogy az állami támogatást pont az a „valami” kapja-e meg. Ezért az ilyen szemlélettel dolgozók visszafejlődőben vannak. (Az ő munkáikat szintén egyes külvárosi MÉH-ekben, vagy könyvtárakban (Szabó Ervin) lehet megtalálni.

– Még az lehet, hogy nyugaton másért írnak forgatókönyvet, mint keleten. (Egyszer a Keletinél én is láttam egy embert, aki forgatókönyvet írt, de ez a hetvenes években volt, ment Miskolcra.)

 

 

Hogyan írják?

 

Lehet betűvel (1.), vagy rajzolni (2.), vagy más eszközzel (3.).

l. Az a módszer, amikor másokat akarunk meggyőzni, hogy megértsék és támogassák a filmet.

2. Ez akkor lép érvénybe, ha az első nem olyan nagy gond és avval akamak foglalkozni, hogy a forgatási munkában résztvevők értsék (itt nem a meggyőzés, hanem a megértés a fontos).

3. Ez itthon ritka, mert függetlenséget követel, de ez az egy változat mondja ki, hogy ha film van, mindig van forgatókönyv, legföljebb nem látható. Ezzel a módszerrel csak egy csoport dolgozik, néha a függő filmesek (ismert nevükön független filmesek), ők a periferikusságra vannak függesztve, onnan csak a nézők akaszthatnák le őket. A nézők meg összefüggnek „a valamivel”. Hogy egy film jó-e, a közönség dönti el, a forgatókönyvet valaki, a forgatókönyvből készül a film. – Így „valaki” mindig kapcsolatban van a nézőkkel és hivatkozik is rájuk.

 

 

Kinek írják?

 

Annak, aki adhat hozzá „valamit”.

– Ritkább esetben, akik dolgoznak vele. (Ritkább esetben dolgoznak vele.) Ami azt jelenthetné, hogy egy forgatókönyv egy forgatáson számottevően változhat.

– És vannak úgynevezett gyártáshibás forgatókönyvek, amelyek túlteljesíthetik feladatukat és később is jók, olvashatóak maradnak.

 

 

Miről írják?

 

Bármiről lehet írni, amire adnak „valamit”.

– Vagy ha már van valamije az embernek, bármiről írhat.

 

 

Van-e szükség rá?

 

Mivel igazi forgatókönyvet kevesen látnak, mások azt gondolják, fontos. Milyen hosszú?

Bármilyen lehet, megint a „valami” határozza meg.

– Esetleg az okozhat eltérést, hogy állami „valami”, vagy magán „valami” határozza-e meg.

 

 

Mit mérnek vele?

 

– „Valamit”.

– Ez azt jelenti, hogy ha egy forgatókönyv jó, lehet rá támogatást szerezni, de forgatókönyvet emberek írnak. Tehát forgatókönyv, ember, „valami”.

 

 

Mi az a valami?

 

A „valami” általában pénz, de nem ez a lényeg, hanem „valami”, ami ebből következik.

– A valami lehet hatalom is.

– Vagy valami más.

 

Miben van szerepe?

 

Nálunk a banki átutalásban is. Ez is a forgatókönyv természetfelettiségét erősíti, mert egy jó forgatókönyv hatására évek óta nem beszélő emberek képesek közös gondolkodással együtt berakni kamatozásra különböző helyű pályázati pénzeket, és ez azt jelenti, hogy a forgatókönyvnek van egy eddig nem ismert hatása: erős benne a közösségteremtő erő.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/02 06-07. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1394