KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Szeretlek mint Állat!

Függőségi iszonyok

Huber Zoltán

Novák Erik erősen személyes, improvizációs filmes kísérlete a romantikus komédiák karcos antitézise.

 

A szubjektív nézőpont intenzívebb használata elsősorban a tudatfilmek és horrorok sajátja, de a kisebb kamerák felfutásával a found footage is önálló történetmesélési típussá vált. Az egyes szám első személyű szemszög más műfajokba is átszivárgott, a romantikus komédiák azonban eddig érintetlenek maradtak. A Szeretlek mint Állat! már csak azért is egyedülálló kísérlet, mert a romkomok egyik kedvelt alaptémáját a személyes perspektíva kizárólagosságával ötvözte. Novák Erik filmje persze nem romantikus és távolról sem komédia. A nőfaló hedonista nézőpontjából rögzített érzelmi káosz a főhős viszonyain keresztül a férfi-női kapcsolatok sötétebb oldalát mutatja meg.

Az összetört szívekkel teli útkeresés másik különlegessége, hogy előre megírt forgatókönyv nélkül, hosszabb improvizációkból állt össze. Novák Erik hagyományos stáb nélkül, fejre szerelhető vagy napszemüvegbe rejtett kamerákkal forgatott, kettesben az adott színésznővel. A választott technika törvényszerű következménye, hogy a hagyományos játékfilmek gondosan kimunkált vizuális világával szemben a Szeretlek mint Állat! másfajta befogadói hozzáállást kíván. A hirtelen mozduló, imbolygó képek, a kisebb felbontás próbára tehetik a szép fényekhez és stabil kompozíciókhoz szokott nézőt, cserébe viszont nagyfokú önreflexiót kínál.

Az egyes szám első személyű nézőpont használatának számos izgalmas következménye van. Novák Erik nemcsak olyan helyszíneken forgathatott, ahol egyébként lehetetlen lett volna, de az improvizációk szabadságfoka és intimitása is jóval magasabb. Bár a filmben végig a rendező alteregó-hőse áll a középpontban, kizárólag a vele kapcsolatba kerülő, rá reagáló nőket látjuk. A filmben felbukkanó színésznők nem véletlenül szerepelnek egyenrangú társalkotóként a stáblistán. Nemcsak az egyes jelenetek, de a teljes történetívek is a velük folytatott beszélgetések és improvizációk eredményei. A hiteles hétköznapi környezetbe helyezett rögtönzések egyszerre közvetlenek és természetesek.

Novák Erik elmondása szerint a Szeretlek mint Állat! önterápiás céllal készült. A különböző szálak néha évek alatt formálódtak, a rendező és a vele dolgozó színésznők a saját tapasztalataikat is belegyúrták a szituációkba. Novák karakterében számos nem éppen vonzó férfi tulajdonság egyesül, a hűtlenségtől az elköteleződés-fóbián át a függőségekig. A vele különféle viszonyokba bonyolódó nők próbálják elfogadni vagy legalább megérteni a főhőst, felvillantva a viselkedése mögött lappangó dilemmákat és sérüléseket. A paletta széles, a férfi-női barátság problematikája ugyanúgy felbukkan, mint a céltalan hedonizmus vagy az életközépi válság kilátástalansága.

A választott rendezői megoldásoknak hála az érzelmi utazás mégsem tételszerű vagy didaktikus. A száz órányi anyagból összevágott film történései mozaikszerűen illeszkednek egymáshoz, a tulajdonképpeni cselekményt magunknak kell összeraknunk. A párbeszédek gyakran indulatos töltelékszavakból, elhadart, be nem fejezett, ki nem mondott gondolatokból építkeznek. A biztonságos külső isteni nézőpont helyett a nézőnek így akár tetszik, akár nem, a főhős bőrébe kell bújnia. Bármit is gondoljon róla, egész egyszerűen nem maradhat közömbös iránta. A rendező önterápiája így továbbgondolásra érdemes, néha kifejezetten kényelmetlen kérdésekkel szembesít.

Novák Erik szerencsére nem mentegeti és nem is ítéli el főszereplőjét, inkább nagy adag empátiával és őszinteséggel boncolgatja ezt a sajátos létállapotot. Az egészséges öniróniának köszönhetően a Szeretlek mint Állat! a nem éppen nézőcsalogató koncepció és a súlyosabb témák ellenére sem nehéz vagy nyomasztó. Novák Erik filmje egyszerre rokona az Egyetleneim egyre súlyosabb szerelmi ámokfutásának, Cassavetes önmarcangoló mélyfúrásainak és a fajsúlyosabb, sötétebb romantikus komédiáknak. Besorolni mégsem érdemes sehova, hiszen a jobb híján független filmes kísérletnek bélyegzett alkotás minden tekintetben egyéni utakat követ. Éppen ezért annyira örömteli és fontos, hogy megszületett.

 

Szeretlek mint Állat! – magyar, 2019. Rendezte és írta: Novák Erik. Kép: Novák Erik. Vágó: Papp Szilvia. Producer: Varga Gergely. Szereplők: Novák Erik (Erik), Parti Nóra, Péterfy Bori, Fátyol Hermina, Farkas Franciska, Tóth Orsi. Gyártó: Shooteasy / Filmworks / The Sign Studio. Forgalmazó: Mozgó Mozi. 93 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14126