KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Aki bújt

Lichter Péter

Ready or Not – amerikai, 2019. Rendezte: Matt Bettinelli-Olpin és Tyler Gillett, Írta: Guy Busick és Ryan Murphy. Kép: Brett Jutkiewicz. Zene: Brian Tyler. Szereplők: Samara Weaving (Grace), Adam Brody (Daniel), Mark O’Brien (Alex), Henry Czerny (Tony), Andie MacDowell (Becky). Gyártó: Mythology Entertainment / Vinson Films.  Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 95 perc.

 

A horrorfilmek nem véletlenül nyúlnak gyakran a játékok narratívaszervező erejéhez (lásd a sikeres Fűrész-sorozatot): az ismert vagy éppen teljesen ismeretlen szabályok nem csak az adott történetet, de a feszültség megfelelő adagolását is hatékonyan tudják irányítani. A konkrét vagy csak metaforikus játékokat mozgató horrorfilmek és thrillerek (pl. Játsz/ma) általában nem nagyon bíbelődnek bonyolult játékszabályokkal, legtöbbször maga a túlélés a cél: a felhasználható eszközök és a játék keretei pedig egyértelműen le vannak fektetve (mint az Éhezők viadala-sorozat első részében), hogy a néző (és a játékosok) csak az akcióra fókuszáljanak. Hasonló a helyzet az idei Aki bújtban is, amely gyerekkorunk egyik végtelenül egyszerű, de legalább annyira izgalmas játékából, a bújócskából farag véres szeánszt. A film alapképlete nincs túlbonyolítva: a házasság épp csak elinduló izgalmát élvező Grace-nek arra kell rádöbbennie, hogy a milliárdos család, ahova beházasodott, egy bizarr rituáléval fogadja magába újdonsült tagjait. A sors (és az Ördög) úgy hozta, hogy Grace-nak a gótikus kastélyokat idéző palotában az életért kell bujkálnia: újdonsült rokonai még le sem mosták az ünnepség sminkjét, de már számszeríjjal kutatnak utána.

Az Aki bújt alkotói a diszfunkcionális családi horrorok és a fantasztikumba hajló szektafilmek motívumait öntik a bújócskázás narratív tartótégelyébe, némi abszurd humorral megspékelve a kötelezőnek vélt gore-t. A film nem kettő, legalább három vagy négy szék közé esik: az alapkoncepcióból adódó suspense-t kioltja az erőszak indokolatlan grafikussága (a sokadik rozsdásszögbe markolás után már csak egy ásítással nyomjuk el a hányingert), az Addams-family-t idéző karikatúrahumor pedig egyszerűen túlhasznált: az amúgy remek alapötlet sajnos csak ígéret marad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/09 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14259