KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/január
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Én nem lázadtam, én filmeket csináltam” Beszélgetés Sándor Pállal – 1. rész
• Darida Veronika: Toll és maszk Gábor Miklós
• Morsányi Bernadett: „Szabad embereket fényképezünk” Beszélgetés Szomjas Györggyel
• M. Tóth Éva: A nyár embere Jankovics Marcell-monográfia
• Kelecsényi László: Elmenni! Visszajönni? Alex és Andy
A DÍSZLET MESTEREI
• Bereczki Zoltán: A dekonstruált építész Rajk László filmdíszletei
• Benke Attila: A tér művészei Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál – Szolnok
LÁNGOLÓ LÁNYOK
• Vajda Judit: A lányok angyalok Céline Sciamma
• Beck András: Érettségi után, a senkiföldjén Daniel Clowes: Ghost World
• Kránicz Bence: Műtéti beavatkozás Női remake
• Roboz Gábor: Öngyilkos játék Jason Micallef: Gyilkos játékok
VIRTUÁLIS VALÓSÁG
• Barkóczi Janka: Bazin álma Virtuális valóság és dokumentumfilm
• Herpai Gergely: James Dean digitális szelleme Virtuális színészek
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Szörnyfészek a felhőkarcolóban Larry Cohen démonai
FESZTIVÁL
• Pauló-Varga Ákos: Éles képek Verzió
A MESEÍRÓ MESÉJE
• Adorf Mario: próba szöveg
FESZTIVÁL
• Bartai Dóra: Eldobható társadalmak Jihlava
• Beretvás Gábor: Csillaghullás Nagyszeben – Astra Filmfesztivál
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: A változás dogmája A két pápa
• Pethő Réka: Útkereséstől életközepi válságig Házassági történet
• Fekete Tamás: Német história X Jojo Nyuszi
• Vajda Judit: Terhes társaság Seveled
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Jövőpánik Évek alatt
MOZI
• Pazár Sarolta: Különleges életek
• Vajda Judit: Boldog idők
• Kovács Patrik: Amanda
• Baski Sándor: A hegyek szigete
• Kovács Gellért: Bőrömben
• Kovács Kata: Judy
• Benke Attila: Családból is megárt a sok
• Alföldi Nóra: Lola és a fiúk
• Huber Zoltán: Tőrbe ejtve
• Rudolf Dániel: Hivatali eltávozás
• Herpai Gergely: Charlie angyalai
• Varga Zoltán: Sarkvidéki akció
DVD
• Pápai Zsolt: Hahó, Öcsi!
• Kovács Patrik: Annabelle gyűjtemény
• Benke Attila: Keménykalap és krumpliorr
• Varga Zoltán: Menekülés Los Angelesből
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Jankovics Marcell-monográfia

A nyár embere

M. Tóth Éva

Impozáns kötet Jankovics Marcell sokszínű életművéről.

 

Hálás, sőt könnyűnek ígérkező feladat kevés állócsillagaink egyikéről monográfiát írni, még inkább képeskönyvet összeállítani, ám a Jankovics Marcell címmel megjelent életmű-album egyszerre túl sok és túl kevés. A több mint háromszáz oldalas, impozáns kötet négy tematikus egységre tagolódik, melyből az első Jankovics szakmai pályájának összegzése a mester tollából. Ez a mértéktartóan rövid, ámde a rendkívüli gazdagságú életpálya tényeit és történéseit a személyes hangvételt nem nélkülözve felmutató CV mindjárt a „bejáratnál” eligazít, milyen léptékű épületbe vagyunk hivatalosak.  Mert Jankovics Marcell, akiből nem lehetett építész, mégis felépítette azt a folyamatosan növekedő házat, amelynek legszebb helyisége – e sorok írójának elfogult vélekedése szerint – animációs művészetének tágas, világos terme.

Varga Zoltán tanulmánya is áttekinthető és logikus. A rajzfilmes életmű összefüggéseit, erővonalait plasztikusan láttatja, s szemléletesen, értelmesen válogat a filmképekből. A Sziszifusz a csúcson című fejezettel a mester teljes animációs munkásságát hiánytalanul bemutató és értelmező, a filmes aspektust mindvégig megőrző monográfia született, s az elemző dicséretére váljon, hogy sem ájult tisztelet, sem gyermeki lelkesedés nem homályosítja el tekintetét: megfigyel, meglát, meghall. Korrekt, informatív szövege leendő szakdolgozatok sokaságának szolgál majd forrásául.

A hatvanas évek elejétől készülő Jankovics-rövidfilmeket kevesen ismerik, a nagyközönség számára neve a népszerű Gusztáv-sorozattal kezdett rögzülni, majd az 1973-as János vitéznél „égett be” végleg. Az 1974-es, az alkotói életmű szempontjából is emblematikus, Oscar-díjra jelölt Sisyphus fázisrajzai végigpörgethetőek a könyvlapokon, a Hoppál Mihály által jegyzett Kultúrtörténeti tanulmányok című fejezetben.

Míg Varga Zoltán anyaga önmagában is bátran kiadható lenne, a következő részek bizonytalanabb szerkesztői koncepcióról tanúskodnak, így a Képgaléria című, Jankovics filmképeit és illusztrációs tevékenységét reprezentáló válogatás is. Nyilván nehéz feladat a hatalmas életműből szemezgetni, de jobbat tett volna a könyvnek, ha néhány, a kontextuson kívül kevéssé működő rajz, festmény kimarad. Formai szempontból a galériába gyűjtött képek hídként kapcsolnák össze a kötet két tanulmányírójának szövegeit, de a szerzők különböző regiszterben szólalnak meg, s más-más elemzési stratégiát alkalmaznak.

Hoppál Mihály – több fontos könyv esetében a tanulmány alanyának szerzőtársa – Jankovics művelődéstörténészi, kutatói motivációit megvilágító, a műveiben használt szimbólum- és jelképrendszert feltáró, az ábrázolási sajátosságokra választ kereső és adó enciklopédikus igényességű katalógust szerkesztett korábbi tanulmányokra, s Jankovics Marcell szóbeli, írásbeli gondolataira, meglátásaira alapozva. A mester világmagyarázói szenvedélyét tanúsító, látszólag szerteágazó tematikájú, következtetéseiben mégis egységes írói alkotásainak impozáns sorát is felmutatja ez a fejezet, de talán a terjedelem szorító korlátai miatt az első részhez képest ez az egység túl töménynek, túl sok információt átadni vágyónak tűnik. A mennyiségében is elképesztő gondolkodói életmű természetesen megkívánja az értő közvetítést, hisz így jobban megismerjük a humanista attitűddel, a világ jelenségei iránti kiapadhatatlan érdeklődéssel bíró, szenvedélyes és sikeres művészt. Azonban talán szerencsésebb lett volna egy olyan elemzőt felkérni, aki Varga Zoltánhoz hasonló „szűrőket” alkalmazva, némi distanciával közelíti meg tárgyát.

Az életmű-album egészéből mindazonáltal a jankovicsi évszak-szimbolika szerinti „nyár-ember” originális és sikeres személyisége teljesedik ki előttünk, egy örökifjú D’Artagnant látunk, akinek lételeme a küzdés, s akinek sugárzó kontúrjai állandó lüktető mozgásban vannak, akár hőseié, János vitézé, Fehérlófiáé, vagy a könyvben sokat emlegetett Napé. A tanulmányok sokasága, a megvalósult és tervbe fagyott filmek, a szerepvállalások és állásfoglalások, mind az olthatatlan kíváncsiságot és elhivatott küldetéstudatot dokumentálják. Bármely életmű-album csupán megsejtethet valamit mindebből. Jankovics Marcell ugyanis nem pusztán művész, tudós vagy nemzetstratégiai orákulum, hanem egy különlegesen szép természeti jelenség, akár a szivárvány, övé a spektrum összes színe, de elérhetetlen és leképezhetetlen. Ha nem lenne, ki kéne találni.

 

MMA Kiadó, 2019


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/01 16-17. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14381