KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/január
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Az olasz film ünnepe Premio Grolle D’Oro
GREENAWAY
• Lajta Gábor: Világszertár
ANGELOPULOSZ
• Fáber András: Odüsszeusz újra tengerre száll Beszélgetés Theo Angelopulosszal
MAGYAR FILM
• Sipos Júlia: Virágnyelvtan Beszélgetés Simó Sándorral és Szabó Istvánnal
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Forgách András: Halott tőzsdeügynök a múzeumban Az új ártatlanság az amerikai filmben
MARLENE DIETRICH
• Molnár Gál Péter: Moll Flanders szépunokája
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Vihar előtt Pordenone
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Madridi szőke Tűsarok
• Koltai Ágnes: Törtszív úrfi Hollywoodi lidércnyomás (Barton Fink)
• Turcsányi Sándor: Álomszonáta Otthonom, Idaho
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A fűnyíró ember
• Schubert Gusztáv: Krapatchouk
• Sneé Péter: Semmit a szemnek!
• Fáber András: Superman III.
• Barotányi Zoltán: Oroszlánszív
• Sárközi Dezső: Jól áll neki a halál
• Turcsányi Sándor: Dili-vízió
• Sneé Péter: Őrjítő vágy

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jól áll neki a halál

Sárközi Dezső

Korunk is megteremtette a maga örökélet-mitológiájának szüzséjét. A görögöknél még a nektár-ambrosia (az előbbi most már bármely méhész szaküzletben, míg utóbbi Euripidész szerint csak a Heszperidák kertjében található) biztosította az istenek halhatatlanságát. Korunkban mindezt – míg más biztosító társaságok meg nem alakultak – csupán a CSÉB 80’ tette lehetővé. De vehetnénk példának okáért az elő-ázsiai népek mitológiájából Gilgames esetét is, aki megismeri az örök ifjúság virágának titkát, amelynek szinonimája korunkban a plasztikai sebészet, de megfelelője lehet annak a másfélezer forintért kapható – és a számmisztikától sem mentes – krémnek is, melynek segítségével másfél perc alatt másfél évtizedet fiatalodhat az ember. (TV Magazin 27. szám).

Robert Zemeckis tovább parodizálta az alaphelyzetet, és „Ultramodern commedia dell’arte” stílusban egy ezredvégi túlélési – megifjulási rémtündérmesét rendezett Meryl Streep és Goldie Hawn között. A szépségük alkonyán kihajnalodott hölgyek, miután hozzájutottak az örök életet és a tíz évig szépséget nyújtó varázsitalhoz, a maguk módján (vadászpuskával, kerti ásóval...) nekilátnak visszaszerezni egymástól a sebészből temetkezési vállalkozóvá avanzsálódott – varázsolódott hajdani közös szerelmüket Dr. Ernest Menville-t (Bruce Willis), aki végül is a kezdeti bizonytalankodások után végleg elmenekül az életelixír-hölgyek komplexusai elől, hogy békében meghalhasson.

Robert Zemeckis igazi hollywoodi iparos módjára mindent megtesz azért, hogy belehaljunk a nevetgélésbe, és ezért filmjét következetesen teletuszkolta abszurd humorral, burleszkbe illő geghalommal, hipermodern látványtechnikával, elektronikus és sminkeffektusok sokaságával, de félő, hogy opuszár mindez a filmművészet halhatatlan alkotásai közé aligha emeli.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=171