KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/december
• Schubert Gusztáv: Gaia-rabság Zöldmozi
• Sipos Júlia: A flamingó nézettsége Beszélgetések a természetfilmről
• Bóna László: A konfekció mámora Technika és idill
• Turcsányi Sándor: A vak asszony fia Bűnfilmek
• Ardai Zoltán: A feledtetés mesterfoka Árnyékzóna
• Muhi Klára: Koldusbögre Beszélgetés Gombár Csabával
• Kövesdy Gábor: Recept nélkül Beszélgetés Tímár Péterrel
• Turcsányi Sándor: Egy rendes üzem Beszélgetés Andrew Vajnával
• Bihari Ágnes: Vándorgépész Csenyétén Beszélgetés Czabán Györggyel és Pálos Györggyel
• Bikácsy Gergely: Az álom szabadsága Szürrealizmus és szerelem
• Schubert Gusztáv: Puhafedelű breviárium Tarantino-éra
HORROR
• Farkas Jenő: A magyar Drakula Nosferatu előtt
• N. N.: Két jelenet a Drakula halálából
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Cyber-szkepticizmus Baudrillard, Virilio
MÉDIA
• R. Hahn Veronika: A BBC és a többiek Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Róka Zsuzsa: Francia multicolor Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Szabó Márta: Itália holdra száll Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Vida László: Cirill és katód Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
FESZTIVÁL
• Báron György: Még itt vannak, már itt vannak... Montreal
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Kutyavilágaink A világ legkisebb alapítványa
• Csejdy András: Reszkírotott hányavetiség Bukfenc
• Erdélyi Z. Ágnes: Eltörölt évek „Semmisnek kell tekinteni...”
• Kis Anna: Hó és mű hó Jeruzsálem. A hó hatalma
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Halálhajó
• Bori Erzsébet: Lesz-e hó karácsonykor?
• Hungler Tímea: Kinek a papné
• Csordás Lajos: A félelem országútján
• Mátyás Péter: Álljon meg a nászmenet!
• Csejdy András: A pénz beszél
FILMZENE
• Fáy Miklós: James Dean felfedezettje Leonard Rosenman

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Média

Euromédia – Magántévék, közerkölcsök

A BBC és a többiek

R. Hahn Veronika

Közszolgálat? Kereskedelmi televíziózás? A különbségtételt talán csak az angolok veszik igazán komolyan, a kontinensen szabadabb a pálya, államtévék kereskednek, haszontévék szolgálnak. Dúl a médiaháború, a reformáció kora óta nem folyt ekkora csata a lelkekért. Európai médiakörkép.

 

A szigetországban az emberek átlagosan napi több mint három és fél órát töltenek a képernyők előtt. Míg a televíziót korábban kizárólag a közszolgálati jelleggel azonosították, 1955 óta, a kereskedelmi alapon működő ITV (Independent Television) bevezetésével, de különösen az utóbbi években rohamosan terjedő műholdas csatornák kihívásával a versenyre és a választékra került a hangsúly. A sp

Nagy-Britanniában ez év március vége, a Channel 5 megjelenése óta – mint ez nevéből is kiderül – öt földi sugárzású televízió működik. A legnagyobb figyelem a világszerte is a közszolgálati tömegtájékoztatás modelljének tekintett BBC tevékenységét kíséri, hiszen a 61. születésnapját ünneplő televízió kapja meg az előfizetési díjak teljes összegét, ami jelenleg háztartásonként évi 91,50 font. Itt érdemes megjegyezni, hogy ezt a napi 25 pennynek megfelelő számlát kíméletlenül behajtják, a kifizetés akár csak kéthónapos elmulasztása esetén a bíróság előtt találja magát a törvénytelen tévénéző. A BBC külön feladatának is tekinti, hogy csökkentse a nem-fizetők jelenleg 13,1 százalékra becsült arányát. Ha már a számoknál tartunk, a BBC tavaly 1,915 milliárd fontra tett szert az előfizetési díjakból és ebből 20 ezer órányi tévé- és több mint 290 ezer óra nemzeti és regionális rádióműsort állított elő. A BBC-re nyomás nehezedik a kiadások csökkentése érdekében és mivel ez a színvonal megőrzése mellett elsősorban az adminisztrációs költségek kurtításával lehetséges, a szervezet rendkívül népszerűtlen menedzser típusú vezérigazgatója, John Brit állandó átszervezésekkel sokkolja munkatársait. Néhány hete valóságos lázadást váltott ki a BBC tekintélyes hírműsorainak és azok sztárjainak tervezett „felrázásával”, amit az országos felháborodás miatt fel is kellett adnia. A BBC-n nincs reklám, de az előfizetési díjon kívül jelentős jövedelemre tesz szert kereskedelmi szárnya, a BBC Worldwide tevékenységéből, a Világszolgálat pedig már tervezi a hirdetések bevezetését.

BBC komolyan veszi közszolgálati funkcióját és a társadalommal szembeni kötelezettségét. Ez természetesen elsősorban a műsorokban figyelhető meg, de például a nyilvánosság jegyében bárki hozzájuthat az intézmény Éves Jelentéséhez, a napokban pedig külön füzet jelent meg a „nézőknek és hallgatóknak tett ígéretek” összefoglalásával. Ezek közé a ténylegesen számonkérhető kötelezettségvállalások közé tartozik, hogy „minőségi tájékoztató, oktató és szórakoztató programokat sugároznak”, kiemelt fontosságot tulajdonítanak az etnikai kisebbségeknek, az új programokkal és előadókkal való kísérletezésnek, biztosítják, hogy minden tízből legalább nyolc órányi programot az Egyesült Királyságban készítsenek, sőt, a költségvetés egyharmadát a kevésbé fejlett országrészekben, azaz Londonon és Dél-Kelet-Anglián kívül költsék el.

A BBC két csatornája nem egyszerűen kiegészíti egymást, hanem eltérő jellegű műsorokat nyújt. Az 1-es csatornán kényes egyensúly megvalósításával minden korosztály és életmód képviselőit kiszolgálják, ez egyben az ország elsődleges hírforrása, itt jelentkeznek a legáltalánosabb érdeklődésre számot tartó aktuális műsorok és dokumentumműsorok. A 2. csatorna a kísérletezőbb, itt próbálnak ki új programokat és alkotókat s foglalkoznak speciális igényekkel. A BBC egyedülállóságának, mondhatni utánozhatatlanságának legfényesebb bizonyítéka volt a Diana walesi hercegnő drámai halálát követő folyamatos hírszolgáltatás augusztus 31-én, amire nem lehetett felkészülni. (Ugyanakkor köztudott, hogy rendszeresen próbálják a most 97 éves Erzsébet anyakirályné esetleges halálának közvetítését.) A televízióállomás jelentőségére, befolyására jellemző: egyes körökből az a vád érte a BBC-t, hogy a hercegnő halálát követő héten sugárzott tudósításai gerjesztették a mindent elárasztó nemzeti gyászt és monarchiaellenes hangulatot.

A BBC erősségei közé tartoznak a tényműsorokon kívül a drámák, filmsorozatok és az erre kevésbé fogékony néző számára elképesztően népszerű komédiák. Külföldön is nagyon népszerű az Absolutely Fabulous sorozat, két üresfejű, zűrzavaros, alkoholista, divatmajmoló PR menedzserről, sikeres a Men Behaving Badly (A rosszul viselkedő férfiak) és a One Foot in the Grave (Féllábbal a sírban), nézettek az Inside Story sorozat egyes adásai (például a Barings bankház összeomlását előidéző csaló traderrel, Nick Leesonnal foglalkozó epizód). A People’s Century a 20. század legátfogóbb témáit megragadó, ambiciózus sorozat. Semmihez nem hasonlíthatók a BBC természettudományos műsorai, például a Natural World (A természet világa), amely a BBC 2 legnézettebb tíz adásának egyike.

A sportműsorokkal viszont meggyűlt a baja a BBC-nek, mert a rendelkezésére álló forrásokból egyre kevésbé tud versenyezni a földi kereskedelmi adásokkal (ITV és Channel 5), de különösen a BSkyB „csomaghoz” tartozó Sky Sports csatornákkal a közvetítési jogok megszerzéséért. Parlamenti törvény rendelkezik arról, hogy nyolc „nemzeti sport-intézménynek”, többek között az olimpiai játékoknak, a labdarúgó világbajnokság döntőinek, a wimbledoni teniszbajnokság döntőinek, a Grand National és az epsomi Derby lóversenyeknek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, azaz ezeket a földi állomásokon kell sugározni, de a BBC az elmúlt időszakban az ITV ellenében elvesztette a Forma 1-es versenyek közvetítésének jogát és örülhet, hogy a BSkyB-vel megegyezve legalább összefoglalókat adhat a Premier Liga futballmérkőzéseiről.

A BBC nagy súlyt helyez a regionális műsorokra: csak ami az aktuális műsorokat illeti, naponta 13 alkalommal jelentkeznek a skóciai, walesi, északír és a különböző angliai körzetek eseményeit összefoglaló hírek, többnyire a nemzeti hírmagazinok közben, hírszolgálatok előtt vagy után. A skót és walesi, részben skót keltául és wales-iül jelentkező stúdiók jelentősége fokozódott a szeptemberi népszavazásokon elfogadott decentralizációval.

digitális korszakhoz alkalmazkodva a BBC már a közeljövőben bevezeti régen várt 24 órás hírcsatornáját, a Sky News és a CNN konkurenciáját és a BBC Choice elnevezésű új szolgálatát, amely kiegészíti az 1-es és 2-es műsort (például, ha valakinek nagyon tetszett egy klasszikus regényfeldolgozás a BBC 1-en, át tud kapcsolni a Choice-ra, hogy megnézzen egy műsort a szerző más munkáiról).

A kereskedelmi alapon működő földi sugárzású, kábel- és műholdas adások koncessziójának odaítélésével és szabályozásukkal az ITC (Independent Television Commission) elnevezésű testület foglalkozik. Az ITC hatáskörébe tartozik annak ellenőrzése, hogy az ITV-n (3-as csatorna), a Channel 4-en és 5-ön ne sugározzanak óránként 7, illetve esti fő műsoridőben 7 és fél, a műholdas és kábel adásokban pedig 9 percnél több reklámot. A reguláció része többek között, hogy az este 9 órás „vízválasztó” előtt csak az egész család számára alkalmas műsorokat közvetítsenek, illetve minél „felnőttebb” tartalmú a program, annál később kerüljön adásba. Ennek az időpontnak a betartása éppúgy vonatkozik egyébként a BBC-re, mint ahogy minden földi sugárzású adón kötelező a pártatlanság és a politikai egyensúly, azaz a hír- és aktuális műsorokban, ellentétben az írott sajtóval, nem hozható nyilvánosságra a szerkesztő álláspontja. Az ITC ugyanúgy rendelkezik etikai kódexszel, mint a BBC, és ha egy műsorban megsértik az abban rögzített elveket, annak stábját nyilvánosan, például a napilapokban állítják pellengérre.

Az ITV koncessziót utoljára 1991 októberében ítélték oda tíz évre a legmagasabb díjat és/vagy a legígéretesebb műsort ígérő 15 regionális állomásnak, – nem kevésbé heves vitát kiváltva, mint Magyarországon. Londonban a hétköznapi programot a Carlton, míg a hétvégit a London Weekend Television szolgáltatja, Észak-Nyugat-Angliáért a Granada felelős. Valamennyi körzetben egyszerre és élőben sugározzák a központi hírszolgálat, az ITN (Independent Television News) által szerkesztett híradókat, illetve reggel mindenütt a GMTV nyújtja a műsort. A koncessziót élvező vállalatok közös műsorszolgáltatót is üzemeltetnek, az ITV Network Centre-t, amely közösen rendel és vásárol programokat az egyes tévétársaságok számára. Az ITV műsorának mintegy egyharmada tényműsor – hírek, dokumentumműsorok, oktató jellegű és vallási adások –, a 24 órás szolgálat további részében sport- és szórakoztató műsorok, vetélkedők, filmek szerepelnek.

A Channel 4 1982-ben jött létre, és bonyolult szabályozás keretében részben saját reklámidejének eladásából, részben az ITV hálózathoz tartozó társaságok hozzájárulásából tartja fenn magát. A Channel 4 jellegzetes stílust képvisel és olyan ízléseknek, igényeknek és érdeklődéseknek felel meg, amelyeket a Channel 3 nem szolgál ki. Programjai közül kiemelkedik a brit televíziózás legelmélyültebb és legbátrabb egyórás hírmagazinja és számos szókimondó, kényes, sőt tabu témáktól sem visszariadó műsora és sorozata, miközben kevésbé ellentmondásos oktatási és gyermekműsorokat is köteles adni. A Channel 4 számos, világhírre szert tett játékfilm gyártásában is részt vett.

A március vége óta működő Channel 5 a szó szoros értelmében keresi még a helyét, hiszen bevezetése előtt, az interferencia elkerülésére valamennyi készüléket át kellett hangolni, és az ország legalább negyedében ma sem, vagy csak műholdon fogható. A koncesszió elnyeréséért heves küzdelem folyt 1992-95 között, míg végül a Channel 5 Broadcasting Limited konzorcium szerezte meg tíz évre. Az egyelőre gyenge-közepes műsorokkal jelentkező Channel 5 legfeljebb néhány nemzetközi futballmérkőzés közvetítési jogának megszerzésével hajtott végre „puccsot”.

Hahn Veronika (London)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/12 42-43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1717