KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/augusztus
KRÓNIKA
• (X) : Jean-Jacques Jelot-Blanc: Louis de Funès, a színészlegenda

• Hungler Tímea: Özönvíz Hollywoodból Öko-horror
• N. N.: Öko-horror
• Bori Erzsébet: Gátszakadás Magyar ökofilmek
• Karátson Gábor: Meggyűlöltem az aranyat Új Eldorádó
• Győrffy Iván: Már rád tört a vég Katasztrofizmus és televízió
• Beregi Tamás: Noé valóságshow-ja Biohorror
• Tóth András György: Az ökoanarchizmus láncos szamara Zöldmozi: filmek kétkeréken
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: A képek háborúja Média és manipuláció
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Múltvonat, jövővonat Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Varga Zoltán: A vadnyugat sikolya Western-thriller
• Géczi Zoltán: A civilizáció peremvidéken Kult-western: Férfi Laramie-ből
• Nevelős Zoltán: Spagetti a havon Kult-western: A halál csöndje
MEDIAWAVE
• Varga Balázs: Szellem a palackból Mediawave
• Kemény György: Zog-film Mediawave animációk
KÖNYV
• Györffy Miklós: Mozi-archeológia Magyar filmtörténetírás

• Dániel Ferenc: A fényképmoly Szilágyi Lenke fotókiállítása
KRITIKA
• Csillag Márton: Nincs kontroll Nomen est omen
• Békés Pál: A kviddics nemzedéke Harry Potter és az azkabani fogoly
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Drogtanya
• Köves Gábor: Édes álmok
• Vajda Judit: Maradok!
• Mátyás Péter: A tűz óceánja
• Hámori Dániel: Zsernyákok
• Pápai Zsolt: Pókember 2.
• Kovács Marcell: Megtorló
• Tornai Szabolcs: Bajos csajok
• Tosoki Gyula: Függőség

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Megtorló

Kovács Marcell

 

A Megtorló társával beront a jakuzák főhadiszállására, legéppuskázza a legénység nagyját, két testőrt felnyársal, kitekeri a fülbevalójával ölő sárkánylady nyakát, végül kést hajít a főnökasszony homlokába. A Marvel mókásan brutális képregényfolyamának első, tizenöt évvel ezelőtti filmes feldolgozásában a fekete hajú Dolph Lundgren alakította főhős katonás határozottsággal végzi feladatát. Az új változat főszereplője, Thomas Jane is fekete most, de a tekintete egy bárányé. Az ő Megtorlója érzékeny és sebezhető, bambán gyászolja elveszített családját, feltehetőleg a folytatásokra hagyva gyilkológépi természetének kiteljesedését. Nem is igazán harcias: a verekedés egyáltalán nem megy neki, de lőfegyvert is alig használ, szívesebben robbant a távolból, vagy ugrasztja egymásnak ellenfeleit fondorlattal. Ráadásul a sötét New York helyett a napfényes Floridában teszi mindezt, ami legalább olyan merész húzás a filmesektől, mint könnyekkel áztatni Hulk szögletes arcát. Csakhogy amíg Ang Lee szellemes, képregénykockákat idéző látvánnyal kísérte sajátos értelmezését, Jonathan Hensleigh filmje alig nyújt vigasztalást. Egy A jó, a rossz és a csúfot idéző, megzenésített bunyó, egy henryfondás összecsuklás és néhány közepes poén színesíti a Marvel-sorozat eddigi legjelentéktelenebb darabját. Pedig az annak idején a Piszkos Harry és a Bosszúvágy sikere hatására született, emberfeletti képességek híján csupán jókora gépfegyverére támaszkodó képregényfigura most, a bosszúfilmek reneszánszával méltóképpen térhetett volna vissza igazi terepére, a moziba. „Tíz másodperc régi John Woo” – így jellemzi egy szemtanú a Megtorló egyik támadását a képregényben. A látványos akcióktól mentes, verőfényes filmváltozat azonban inkább egy mozgalmasabb Miami Vice-epizódra emlékeztet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/08 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1987