KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Révész György (1927-2003)

• Bori Erzsébet: Képfegyverek Beszélgetés Amerika médiaháborúiról
• Tillmann József A.: A lidércfény sebessége Paul Virilio: Háború és televízió
• Vágvölgyi B. András: Vágókép: Irak Médiaháború
MÉDIA
• György Péter: A mélypont Televíziózás Magyarországon
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Kishatárátlépés Berlin
• N. N.: Az 53. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kovács Marcell: Dupla vagy senki Kultuszmozi: Brian De Palma Megszállottsága
• Varró Attila: A pillangó álma Femme fatale
FILMZENE
• Forrai Krisztián: Zenés látványkórház Fiatal film, fiatal zene
KÖNYV
• Kolozsi László: Utam Bergmannal Hűtlenek
KRITIKA
• Takács Ferenc: Hermész a Holocaustban A rózsa énekei
• Hirsch Tibor: Az 56-os szelvény Telitalálat
• Zoltán Gábor: Phil filmje Minden vagy semmi
• Gelencsér Gábor: Egy híján húsz Hétfő reggel
• Korcsog Balázs: A jelszónk: Melinda Bánk bán
• Vaskó Péter: Koldusoperett New York bandái
• Békés Pál: Rövidfilmek az időről Tíz perc
DVD
• Pápai Zsolt: Egyenes beszéd Napfényes Florida
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A számat figyeld
• Ádám Péter: Kínzó mindennapok
• Hirsch Tibor: Holly Woodi történet
• Mátyás Péter: Császárok klubja
• Vaskó Péter: A Nap könnyei
• Nevelős Zoltán: A mag
• Halász Tamás: Frida
• Köves Gábor: Donnie Darko
• Varró Attila: Egy veszedelmes elme vallomásai
• Vajda Judit: Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt
• Csillag Márton: Szakítópróba
• Wostry Ferenc: A Zu legendája
• Csillag Márton: Johnny English
• Csillag Márton: Tökös csaj
• Kovács Marcell: Széftörők

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Frida

Halász Tamás

 

Felénk kevéssé ismert képzőművész-zseni életéből készített filmet Julie Taymor. Alkotása az életrajzi film szigorúan dokumentarista irányát képviseli és ennek örülnünk kell, mert Frida Kahlo a miénk. A XX. századi latin-amerikai képzőművészet fontos alakja ugyanis apja révén félig magyar, magyar zsidó volt. Erre szolgáló bizonyíték a jelentős részben portrékat festő, munkáira előszeretettel szöveget is író Kahlo képein is fellelhető. Sajnos azonban e pontos – vagy, legalábbis pontosnak tűnő – filmben Kaló Vilmos, az Aradról Németországon át Mexikóba települt fényképész Taymornál (és nem csak nála) németként szerepel.

A Frida című film kettős portré: viharos házasság történelmi, tárgyi környezetét tekintve precíz ábrázolata. Kahlo szerelme, örök társa, férje Diego Rivera, a szintén világhírű mexikói forradalmár-festőművész. A film precízen veszi végig Frida saját, majd a két ember közös történetét, bőségesen, néha már kissé modoros pontossággal merítve a festőművész képeinek világából, a róla készült fotókból. Salma Hayek játéka viruló, csodás és hihető kamaszlányt, s halálos ágyán fekvő, negyvenhét éves asszonyt megörökítve is hiteles. Feladata óriási: modellje tizennyolc esztendősen, egy baleset következményeként örökre eljegyezte magát a szenvedéssel: darabokra tört medencecsontja, súlyosan sérült gerince soha nem gyógyult meg többé. Kahlo képeinek modellje nagyrészt elgyötört, meddőségre ítéltetett teste lett: saját, fájdalmasan gyönyörű vonásait szinte havonta örökítette meg. Társa, Rivera (Alfred Molina alakítja, néha kissé sekélyesen) az óriás termetű, hedonista festőzseni hűtlenkedésével keserítette meg életét, ám a szépséges Kahlo idővel megtanult revansot venni. Taymor Kahlo varázslatos művészetéből építi fel a film képi világát: igyekezetét jobbára siker koronázza. A század egyik nagy történetét látjuk e kissé ingadozó minőségű filmben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2251