KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Doktor zsiványok

Bíró László

 

A film láttán egy ismerősöm azt mondta, lelőtték az egyik legjobb filmtervét. Kosztümös kalandfilmet akart volna készíteni, de úgy, hogy ne „kosztümös kalandfilm” legyen a végeredmény. Valójában emiatt jó film a Plunkett és MacLeane. A XVIII. század közepén járunk Angliában, ahol a két címszereplő útonálló attól sem riad vissza, hogy a francia nagykövetet hasba lője. A szüzsé tartalmazza mindazon elemeket (egyikük szerelmes lesz egy szépséges gazdag lányba, párbaj egy kurva miatt, a bosszútól lihegő főügyész és jobb keze roppant dühös), amiket a fentebb említett zsánertől várhatunk. Ám a film legélvezetesebb és a mindenkori filmkritika által talán legnehezebben megfogható eleme az, ami miatt feltétlenül érdemes megnézni ezt a mozit. A stílusról van szó, jelen esetben kettős értelemben is.

A könnyebben megközelíthető stiláris funkció dramaturgiai elem. Plunkett ugyanis egy gentleman zsivány, áldozatait a korabeli etikett kérlelhetetlen betartásával szabadítja meg értéktárgyaiktól (azért MacLeane se kutya: a hajdani patikus házi készítésű tűzijátékokkal kábítja el a kirabolandó násznépet), s már a körözési plakátokon is „úriember útonálló”-ként terjesztik hírüket, gigászi erőket fordítva a közönséges betyároktól ennyire eltérő két fickó elfogására. A stílus másik eleme az ornamentika, amely nagymértékben köszönhető a XX. századvégi hangzásvilág és a korabeli látvány pátoszmentes, inkább a kocsma, mintsem a kereszt irányából megmutatott összjátékának. Meglehet, Greenaway joggal panaszkodik arra, hogy a hangos film története nem más, mint a megfelelő kép és megfelelő zene társítása, mégis valós esztétikai élményben van részünk, amikor egy báli jelenet alatt techno-zene hallható, s a mozdulatok ritmusa kiválóan hajaz a poszt-posztmodern fülrepesz ütemére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2969