KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/június
KRÓNIKA
• Szoboszlay Péter: Jan Poš (1920-1996)
AFRO-AMERIKAI FILM
• Turcsányi Sándor: Gangsta’ Paradise A fekete mozi
• Halápi Csaba: A közellenség Rap
OROSZ MÉDIA
• Vígh Zoltán: Kajf! Orosz média
• Vígh Zoltán: Kino
DOKUMENTUMFILM
• Simó György: Homunkuluszok es Holdjárók Beszélgetés Csepeli Györggyel és Wessely Annával
• Tamás Amaryllis: A szegények dühe Beszélgetés Ember Judittal
ANGELOPULOSZ
• Bori Erzsébet: Bűnbeesés közben Odüsszeusz tekintete
• Varga Balázs: A legmakacsabb brooklyni Harvey Keitel
• Vasák Benedek Balázs: A legmakacsabb brooklyni Harvey Keitel

• Tillmann József A.: A tengerparti kert Jarman, a kertész
• Bikácsy Gergely: Az írás meg a kép Marguerite Duras halálára
MARLENE DIETRICH
• Kőniger Miklós: Kicsit bolond Berlini hagyaték

• Pintér Judit: Egy város portréja Római szonáta
KRITIKA
• Bíró Yvette: Nyomkeresés a fehér városban Lisszaboni történet
• Bakács Tibor Settenkedő: Mitől szorong Hollywood? 12 majom
• Fábry Sándor: Nem fog a macska... Punta Grande
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mary Reilly
• Ardai Zoltán: Las Vegas, végállomás
• Barna György: Az utolsó tánc
• Barotányi Zoltán: Showgirls
• Tamás Amaryllis: A tuti balhé
• Hegyi Gyula: Madárfészek
• Barna György: Közönséges bűnözők
• Harmat György: A szerelem színei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Madárfészek

Hegyi Gyula

Nem csalás, nem ámítás, a Madárfészek az egykori világhírű francia vígjáték, az Őrült nők ketrece minden eredetiséget nélkülöző, amerikai feldolgozása. Ugyanaz a férfi „házaspár”, ugyanaz a transzvesztita mulató, ugyanaz a konfliktus a balkézről való fiú menyasszonyával, ugyanaz a konzervatív apósjelölt és ugyanabban a mulatságos csapdában.

Még olyan részletek is megmaradtak, mint a piacon kosárkájával bevásárló „háziasszonyka” és az obszcén rajzolatú levesestányér epizódja. Minden részlet ugyanaz, éppen csak az egész más, mint ahogy azt a friss és üdítően szellemes francia komédiában láthattuk. A Madárfészek lapos, unalmas és meglepően ízléstelen film. Hiába néhány nagynevű szereplő, a közreműködők többsége már első megjelenésre is szánnivalóan csúnya és érdektelen. Rikítóan csiricsáré a díszlet, az amerikai „erotikus paradicsom” levegőtlen világa. Otromba a történet feldolgozása, ügyetlenek a párbeszédek, többnyire üresen pukkannak el az erőltetett poénok. Ahogy mondai szokás, zongorázni lehetne a különbséget a francia eredeti és az amerikai utánzat között. S nemcsak zongorázni, de tanítani is érdemes lenne, hogyan lehet lényegében ugyanazt a forgatókönyvet ragyogóan és laposan, finom eleganciával és lábszagú ízléstelenséggel feldolgozni. Még az a pár perc sem vidítja fel igazában a nézőt, amikor szegény Gene Hackmant nőimitátorként kénytelen viszontlátni.

Nem érdektelen viszont az a politikai közeg, amely a transzvesztita show-t és a konzervatív apát körülveszi. Ebben a világban mindenki vagy „liberális”, vagy „konzervatív”. S ellenfelei számára a „liberális” értelemszerűen „buzit”, a „konzervatív” pedig egyszerűen „nácit” jelent. Senkinek egy pillanatig sem jut eszébe, hogy a másik politikai csoportba tartozó embert ne illesse automatikusan a legsötétebb és leggyűlöletesebb szándékokkal. Abortusz, homoszexualitás, keresztény kontra zsidó értékek, amikor éppen nem a szexről beszélnek, akkor ezeket a témákat ismételgetik görcsös előítélettel a szereplők. Ebben a tekintetben az amerikai angolul beszélő Madárfészek kétségtelenül közelebb áll napjainak magyar világához, mint az Őrült nők ketrece felszabadultan politikamentes, bohózati közege.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=297