KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Mars-mentőakció

Pápai Zsolt

 

Ősrégi, úgyszólvást közhelyesült erkölcsi dilemma: finanszírozható-e az alkoholizmus elleni küzdelem kocsmák üzemeltetéséből származó bevételekből? Brian DePalma rendező már bő három évtizede e dilemma rabja: ahhoz, hogy elkészíthesse szíve szerint való filmjeit, hajlandó bérmunkákat is vállalni. Volt már rá példa (több is), amikor nagyon mélyre ment a kompromisszumok megkötésében, annyira azonban még soha, mint legfrissebb munkájában.

A Mars mentőakciót rohamtempóban igyekeztek összeütni kitervelői, hogy megelőzzék a rivális stúdió hasonló témában utazó produkcióját. A sietség, mi tagadás, meg is látszik művükön. A film, bármennyire is ennek ellenkezőjét sugallja a főcímen feltűnő több nagyágyú neve, tulajdonképpen B-movie, de annak is hígvelejű: a Disney pénzelte projekt sztorija – egy 2020-ban a Marson kitört vihar miatt ott ragadt expedíció túlélőinek felkutatására szervezett mentőakció meséje – még egy albán gyártásban forgatandó sci-fihez sem szállítana elegendő invenciót, s ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy az opusz úgy fél évszázaddal ezelőtti technikával és színvonalon képzett speciális effektekkel operál, könnyen belátható, egy kétórás tévedés fut a vásznon. Hogy a filmbéli Mars felett bíborhasú cirruszok gomolyognak, hogy a zárlatban feltűnő szontyoli alien ábrázata – nem tréfálok – Bambit (!) idézi, már meg sem lep senkit. Egy buta matinédarab, alsó tagozatos sci-fi készült, A Mars mentőakciót bárki, bármelyik hollywoodi zsúrfiú levezényelhette volna. Szemernyi nincs benne rendezőjéből, mindent – az Őrjöngést, A háború áldozatait, a Hiúságok máglyáját, a Mission: Impossible-t – egybevéve ez a mozi DePalma eddigi pályája legelvtelenebbül megkötött kompromisszumának terméke. Az mindenesetre tünetértékű, hogy az egykori hollywoodi „fenegyerekek” a Disney uszályába kerülve készítik újabb műveiket: Scorsese – igaz, fényévekkel jobb hatásfokon – itt forgatta előbb a Kundunt, majd A holtak útját, most pedig DePalma is náluk kötött ki.

Rejtély, hogy miért, erre a projektre nincs mentség. Akkor sincs, ha kiderülne: a rendező egy nagy utolsó utáni dobásához akart némi tőkét összekaparni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2972