KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/június
KRÓNIKA
• Szoboszlay Péter: Jan Poš (1920-1996)
AFRO-AMERIKAI FILM
• Turcsányi Sándor: Gangsta’ Paradise A fekete mozi
• Halápi Csaba: A közellenség Rap
OROSZ MÉDIA
• Vígh Zoltán: Kajf! Orosz média
• Vígh Zoltán: Kino
DOKUMENTUMFILM
• Simó György: Homunkuluszok es Holdjárók Beszélgetés Csepeli Györggyel és Wessely Annával
• Tamás Amaryllis: A szegények dühe Beszélgetés Ember Judittal
ANGELOPULOSZ
• Bori Erzsébet: Bűnbeesés közben Odüsszeusz tekintete
• Varga Balázs: A legmakacsabb brooklyni Harvey Keitel
• Vasák Benedek Balázs: A legmakacsabb brooklyni Harvey Keitel

• Tillmann József A.: A tengerparti kert Jarman, a kertész
• Bikácsy Gergely: Az írás meg a kép Marguerite Duras halálára
MARLENE DIETRICH
• Kőniger Miklós: Kicsit bolond Berlini hagyaték

• Pintér Judit: Egy város portréja Római szonáta
KRITIKA
• Bíró Yvette: Nyomkeresés a fehér városban Lisszaboni történet
• Bakács Tibor Settenkedő: Mitől szorong Hollywood? 12 majom
• Fábry Sándor: Nem fog a macska... Punta Grande
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mary Reilly
• Ardai Zoltán: Las Vegas, végállomás
• Barna György: Az utolsó tánc
• Barotányi Zoltán: Showgirls
• Tamás Amaryllis: A tuti balhé
• Hegyi Gyula: Madárfészek
• Barna György: Közönséges bűnözők
• Harmat György: A szerelem színei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Közönséges bűnözők

Barna György

Öt rovott múltú férfit letartóztat, kihallgat, s – bizonyítékok híján – szabadon enged a rendőrség. „Ha már így összejöttünk” – alapon bandát alapítanak és tervezgetnek. Az első közös akciójuk után megbízással keresi fel őket Kobajashi, az „ördög ügyvédje”. Az ördög a legendás maffiózó, Keyser Söze, akit senki sem ismer, tehát nem is biztos, hogy létezik, bár egyesek tudni vélik, hogy miután a magyar maffia kiirtotta a családját Isztambulban, álnéven az alvilág titkos irányítója. A megbízás során a banda négy tagját megölik, az életben maradt törékeny és sánta tag meséli a fentieket a haját tépő rendőrfelügyelőnek, aki ugyan nem hisz Keyser Söze létezésében, de nagyon szeretné elkapni. A vallomástevőnek szabad távozást ígérnek, amennyiben őszintén bevall mindent.

A sátántörténetek sorában egy újabb mű, amely meghajol a zsenialitás előtt, méghozzá úgy, hogy a szerkesztést is átengedi az ördögnek. Az ügyesen kevert idősíkok hatására a vallomás flashback-blokkjait csak a film utolsó és megbízhatóan jelen idejű fejezete gyúrja egésszé. Cselekmény és idő ördöngös labirintusa hivatott léprecsalni résztvevőt és nézőt. Ördögi machináció, és nem rendezői zsonglőrködés szövi a történetet, útvesztőben járunk, mert nem derül ki semmi, mert nem tudjuk, ki mesél. Útvesztőben voltunk, mert a mesélő maga Keyser Söze, az Ördög.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=298