KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Visegrádi filmtörvények

Lex film vagy nem lesz film?

Borkesz Andrea

A cseh, lengyel és szlovák filmgyártás hasonló problémákkal küszködik, mint a miénk. Összehasonlító filmtörvény-elemzés.

 

Év végéig talán megszületik az oly hosszú ideje várt filmtörvény. A '98-as tervezethez képest most új pénzügyi konstrukció valósul meg, amelynek legfőbb előnye a forrásbővítés, a filmszakmai intézményrendszer és az elosztási rendszer EU-konform korszerűsítése, valamint a szabályrendszer bevezetése. Itt volna az ideje már egy központi filmgyártó bázis létrehozásának is, hiszen mostanáig (csak 2000-ben!) mintegy 30 millió dolláros külföldi megrendelés érkezett a Mafilm felé, a munkák nagyobbik hányadát azonban a megfelelő infrastruktúra és a szakembergárda hiánya miatt nem tudták elvállalni.

A magyar mozgóképipar támogatásáról, a filmkultúra értékeinek és a nemzeti filmvagyon védelméről, gyarapításáról és terjesztéséről szóló törvénytervezet előterjesztése főként a Magyar Mozgókép Közalapítvány érdeme. (A magyar filmszakma legjelentősebb állami finanszírozási szervezete, amelyet a kormány, valamint a filmszakma 27 érdekképviseleti és gyártási-terjesztési szervezete az 1991 óta működő Magyar Mozgókép Alapítvány jogutódjaként hozott létre, kezdettől fogva nemcsak a pénzeket osztja el, hanem tevékenységével szakmai koordinációs és érdekképviseleti funkciót is betölt.) A törvény a nemzeti értékek védelmének figyelembe vételével kívánja meghatározni, hogy mikor magyar egy magyar film (legalább négy követelménynek kell megfelelnie). Egyik fő célja a Nemzeti Filmalap létrehozása, amely valamennyi filmszakmába irányuló forrás gyűjtőhelye volna. Ennek igazgatóját 4 évre nevezi ki a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere. Sőt, az elképzelés szerint működne egy héttagú Tanácsadó Testület is, amelynek három tagja a filmgyártást, három tagja pedig a filmterjesztést képviseli. A Testület elnökének megbízása 3 évre szólna.

A készülő törvény erénye egyrészt a közvetlen költségvetési támogatás emelkedése. Az MMK és jogelődje, az MMA évente 700-900 millió Ft-ot kapott az állami költségvetésből. Ez az összeg 1999-ben és 2000-ben 1.1 milliárd Ft-ra emelkedett (tavaly huszonöt egészestés játékfilm készült, ebből tizenkilenc 35 mm-es technikával), 2001-ben pedig 2 milliárd forint lesz, s ez évi tizenöt játékfilm költségvetését teszi ki. A közvetlen költségvetési támogatás inflációkövető. További biztató kezdeményezések a mozgóképipari hozzájárulás tényleges visszaforgatása, a televíziók reklámbevételeinek 6 %-os befizetése a Nemzeti Filmalapba (természetesen a médiatörvény előírása szerint), s végül olyan gazdasági társaságok és magánszemélyek adó- és befektetési kedvezménye, amelyek (akik) mozgóképipari támogatóként hozzájárulnak a nemzeti filmkultúra gyarapításához.

 

*

 

A visegrádi országok között filmtörvény terén a listavezető minden tekintetben Lengyelország. Az 1987 július 16-án életbe lépett filmtörvény a '90-es évekre idejétmúlttá vált. 1997-ben parlamenti képviselők egy csoportja javasolta a filmpiac felszabadítását, párhuzamosan a lengyel kultúra védelmével és támogatásával. 1998 júliusában megalkották azt a filmről szóló tervezetet, amely törvényként 1999. január 1-jén lépett hatályba.

A törvény mindenekelőtt azzal védi a hazai filmet, hogy a nemzetközi szabályok értelmében definiálja a lengyel film fogalmát. A filmipar így a nemzetközi filmszakma partnere lehet anélkül, hogy elveszítené kulturális identitását. Egy film lengyelnek tekinthető, ha legalább a producerek egyike lengyel, valamint megfelel még egy, a törvény által előírt feltételnek. (Mint említettük, a magyar szabályok alapján négy ilyen feltételnek kell megfelelnie!)

Az intézményi rendszerben nincs sok különbség a lengyel törvény által létrehozott és a magyar törvénytervezetben javasoltak között. A lengyeleknél a Filmhivatal a kulturális miniszter hatáskörébe tartozó kormányzati adminisztráció. Javaslattétellel és felügyeleti jogkörrel a Tanácsadó Testület rendelkezik. A testületnek az elnökkel együtt 7 tagja van és három évre választják őket. Legkevesebb két-két embernek kell képviselnie a filmgyártókat és a filmterjesztőket. A pénzalap, ugyanúgy mint Magyarországon, főként az állami költségvetésre számít, de bevételhez jut a mozijegyek eladásából származó fix 5%-os elvonásból (nálunk ez 15% lesz), a nyilvános filmterjesztéssel foglalkozó filmterjesztő szervezetek tevékenységének bevételéből származó fix 1%-os elvonásból, a filmek bármilyen hordozón (videoszalag, CD ROM, DVD) történő eladásából befolyó összeg 3%-ának elvonásából, a kizárólag állami alapokból gyártott filmek eladásának bevételéből, ajándékokból, adományokból, hozzájárulásokból és az Alap lekötött pénzeinek kamatából is.

 

*

 

A csehszlovák filmgyártás 1990-ig Benes elnök 1945-ös filmtörvénye szerint működött. Ekkor szüntették meg a Csehszlovák filmigazgatóság központját. 1990-ig évente 30–35 film készült. (A tavalyi filmtermés 17, az idei pedig 14, de decemberig még 4 film bemutatása várható.)

1990 után, a magánfilmes cégek alakulásával szétforgácsolódott az addig egységes cseh filmipar. 1991 áprilisában a cseh állam még adott 100 millió koronát a cseh filmművészet fejlesztésére, aminek elosztására egy 7 tagú döntőbizottságot állított fel, de ez sem javított a helyzeten. A Barrandov filmstúdiót 1993-ban privatizálták és AB Barrandov lett belőle, a Zlíni Filmstúdió pedig már 1992 óta Zlíni Műtermek néven szerepel. A napokban eldől az is, hogy vajon a Barrandov Stúdió kanadai kézre kerül-e.

Csehországban már 1992. július 1-én hatályba lépett a jelenleg is érvényes cseh filmművészet támogatására és fejlesztésére létrehozott állami alapról szóló törvény. (Készült ugyan egy módosítási javaslat, ezt azonban elvetették.) Az érvényben lévő törvény 11 bevételi forrást említ, de realitása csak egynek van: a belépőkhöz felszámított 1 cseh korona pótdíjnak.

A törvény létrehozta az Állami Filmalapot, amelynek élén a Cseh Köztársaság kulturális minisztere áll. A Tanácsadó Testület hároméves időszakra választott 13 taggal és egy elnökkel működik. (A magyar törvénytervezet szerint ez a létszám 7, miközben 3 tag a filmgyártás, 3 tag a filmterjesztés területéről érkezik.) A cseh törvény érdekessége, hogy kiköti: a Tanácsadó Testület tagja nem lehet politikai párt képviselője, és nem adható támogatás testületi tagnak! (A magyar törvénytervezet a testületbe történő jelölés módját szabályozza, de nem tartalmaz olyan jellegű megkötést, hogy politikai párt tagja nem lehet a testület tagja.) Érdekes momentum az is, hogy minden pályázó pályázati anyagával együtt köteles a Filmalapnak játékfilmgyártás és a cseh filmművészet fejlesztésének esetében 10.000 cseh korona, más kérelem elbírálásakor 5.000 cseh korona pályázati díjat fizetni. (A magyar törvénytervezet ilyen részletekkel nem foglalkozik.)

1993. június 30-án és október 15-én lépett életbe a szintén jelenleg is érvényben lévő audiovizuális alkotásokról szóló törvény, amely meghatározza mikor számít egy alkotás cseh audiovizuális műnek: ha az alkotás gyártója a Cseh Köztársaság területén állandó lakhellyel vagy telephellyel rendelkezik, illetve rendelkezett az első vetítéskor. (Született egy törvénytervezet, amely már sokkal pontosabban meghatározza, hasonlóan a magyar törvénytervezethez, mikor minősül csehnek egy produkció. Eltérés abban tapasztalható, hogy a magyar szabály szigorúbb, hiszen négy pontnak kell teljes egészében megfelelni, míg cseh esetben a követelmények liberálisabbak. Ha mondjuk a gyártó, aki cseh állampolgár, a költségek 20%-át fedezte, akkor a film csehnek minősül.) Szintén ebben a törvényben szerepel a cseheknél a Nemzeti Filmarchívum is, amely nagyjából a mi Archívumunk tevékenységi körét tölti be.

A törvénytervezet elsődleges célja azonban az 1990-ben megszűnt Csehszlovák Filmigazgatóság jogutódjának megteremtése. A tervezet magyarázatában a Magyar Mozgókép Közalapítványt is megemlítik példaként, mint államilag finanszírozott szervezetet, amely határozataiban az államtól független. A csehek egy cseh audiovizuális centrum létrehozását szeretnék, amely kézben tartaná az egész filmszakmát. A centrum létrehozása természetesen megnövelni az állami költségvetést. A tervekben összesen 7 alkalmazottról van szó, ami 2001-ben 6.220.000 cseh korona többletkiadást jelentene. A törvénytervezet azonban folyamatosan visszakerül a kulturális bizottságtól.

 

*

 

Szlovákia helyzete különleges, hiszen egészen 1993-ig, Csehszlovákia megszűnéséig és az önálló Szlovák Köztársaság megalakulásáig, az 1945-ös Benes-dekrétumok voltak náluk is mérvadóak. 1995. december 14-én lépett hatályba az Audiovizuális törvény, amelyet a Meciar-kormány terjesztett elő. A törvényről a szakma megkérdezése nélkül döntöttek. A Koliba filmstúdiót, amely az egyetlen szlovák filmműhely volt, Meciar privatizálta: manapság saját lánya a többségi tulajdonos. A filmesek ugyanúgy, mint Szlovákiában vagy akár Magyarországon, kis műhelyeket hoztak létre. Legfőbb támogatójuk a televízió. A Csehszlovák Filmigazgatóság központjának szerepét a Szlovák Filmintézet látja el. Mindezek ellenére Szlovákiában évről évre kevesebb filmet forgatnak. Tavaly összesen egy bemutató volt, Dusan Rapos Zsuzsa szökőkútja című alkotása.

Szlovákiában mindmáig nem született önálló filmtörvény, a film ügyét csak az audiovizuális törvényen belül tárgyalt kérdéskörként kezelik. (Ez a törvény tartalmazza azt az ominózus cikkelyt, amely szerint a terjesztő köteles minden olyan audiovizuális alkotást, amely 12 év alatti gyermekeknek szól, szlovák szinkronnal ellátni.) Márciusban viszont született egy törvénytervezet (Koncepciós változtatások a filmművészet fejlesztésének támogatására és finanszírozására), amely kritikusan bírálja a törvény hiányosságait. A filmművészetet ugyanis mindmáig az 1991 óta működő, a kulturális miniszter hatáskörébe tartozó Pro Slovakia Alap finanszírozza. Az alapot valamennyi kulturális tevékenység támogatására hozták létre, így csak azokon a területeken sikeres, amelyek nem igényelnek akkora pénzösszegeket, mint a filmgyártás.

A törvénytervezet elsődleges célja a kimondottan a szlovák filmművészet támogatására létrehozott, az állam által finanszírozott pénzalap, valamint a filmes ügyekben döntő független szakmai testület megteremtése. Hogy mikor tárgyalják majd a filmtörvény kérdését, senki sem tudja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/07 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2992