KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A repülés elmélete

Kis Anna

 

Gondolhatnánk azt is, hogy csöpögősre, kicsit egyszerűcskére sikerült az egyébként kényes alapkérdés érzékenynek szánt feldolgozása. A repülés elméletét nézve azonban felötlik a gyanú, hogy itt mindez talán mégiscsak fordítva működik: a rendező zsarolni próbálja korrekt gondolkodású nézőjét. Fejébe vette, hogy igenis könnyfakasztó filmdrámát csinál, mi több, még ahhoz is ragaszkodik, hogy szívet facsaró zenei aláfestés mellett Kenneth Branagh saját világmegváltó lelkétől vajpuhává olvadt premier plánját kelljen néznem drámai csúcspont gyanánt. S hogy én ezt pisszenés nélkül meg is tegyem, alattomos cselhez folyamodik. Olyan elemien zavarba ejtő témát vág a fejemhez, amellyel kapcsolatban számításai szerint nem veszem majd a bátorságot vadul fröcsögve szitkozódni – egy nyomorék lány szexuális vágyairól lesz szó ugyanis.

Két párhuzamos sors mentén fejti ki alapfilozófiáját a film: Jane tolószékhez kötött, érthető emberi beszédre már alig-alig képes fiatal lány, akinek életcélja az, hogy bármi áron is, de elveszítse kényszerből őrzött szüzességét. Richard sziszifuszi Ikarusz-szindrómában szenvedő önjelölt drámahős, aki krízises életének küzdőteréül ezúttal a repülőgépbarkácsolást jelölte ki. Mindegy mi van, csak mindig más legyen, s bár ezt a sportot sokféle szinten lehet űzni, végelszámolásban a probléma mégis ugyanaz marad. Ha az ember nyomorék, egészséges szexre vágyik, ha van két egészséges lába, akkor jobb volna repülni inkább, ha kínkeserves helyzetbe kerül, sebtiben lelki kriplit jelent, ha pedig olyan drámahős szeretne lenni, amilyenbe még maga is belekönnyezik, akkor nagy nehezen összetákolja a két szárnyon szálló szimbólumszerkezetet, és átengedi a repülés kizárólagos jogát valakinek, akit nagyon szeret. Megannyi szimbolikus sulykolás után is biztos ami biztos, Kenneth Branagh a finisben elárulja még: a repülésnek történetünkben egynél több jelentése van.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/07 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3000